Hegedűs Gyula: A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola magalakulása és első évei (Győr, 2008)
5. A főiskola átminősítése és egyesítése
A FŐISKOLA ÁTMINŐSÍTÉSE ÉS EGYESÍTÉSE 5. A FŐISKOLA ÁTMINŐSÍTÉSE ÉS EGYESÍTÉSE 5.1. Főiskolák helyett egyetlen műszaki főiskola Győrött 1966 tavaszán a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium képviselőjét sürgős megbeszélésre hívta a Művelődési Minisztérium Felsőoktatási Főosztályának vezetője. A megbeszélésén dr. Po/ins^ky Károly miniszterhelyettes is részt vett. Mindjárt a tárgyra térve közölték: a kormány illetékesei, az Országos Tervhivatal és a művelődésügy vezetői előzetesen elhatározták, hogy a tervezett győri egyetem és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium által szakáganként tervezett főiskolák helyett csak egyetlen főiskolát létesítenek Győrött.* A hajózási szakokat — a Magyar Hajózási Rt. kérésére — a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Kara veszi át. A hajózási szak működési feltételei Győrött még kevésbé voltak adottak, mint Budapesten, ezért a KPM egyetértett a magyar hajózás ez irányú kívánságával. A Bánki Donát Felsőfokú Gépipari Technikum győri kihelyezett közlekedésgépész tagozatát az új főiskolához kívánták csatolni. Ez azonban végül a képzés iránt érdeklődők hiányában nem történt meg. Az elhatározás az alábbi budapesti intézmények jövőjét érintette: — a főiskola központja a Főigazgatói Hivatal, a Gazdasági Igazgatóság valamint a Közlekedésépítési Kar (Budapest, Szerb u. 23.) és diákotthona — Gépjárműközlekedési Tagozat (X. Újhegyi út 14.) és diákotthona — Távközlési Tagozat (IX. Gyá/i út 22. ésX. Üllői út 114-116) és diákotthona — Vasúti közlekedési tagozat (Szeged, Marx tér 1.) és diákotthona Ezeknek az intézményeknek a majdani fizikai-földrajzi egyesítését az illetékesek a felsőfokú közlekedési és távközlési képzés további fejlődése szempontjából és Győr számára is előnyösnek ítélték. A győri telepítést és létesítményt alkalmasnak találták arra, hogy részben pótolja a korábban tervezett közlekedési műszaki egyetemet, amelyre annak idején sem szükség, sem pénz nem volt. Flivatalos iratokban az is olvasható volt, hogy a tervezett győri főiskola, mint teljesen új, modern intézmény előtt nyitott marad később az egyetemi továbbfejlesztés lehetősége. Dr. Csanádi György miniszter az összevont nagy, modem főiskola létesítését kiemelt fontosságúnak tartotta, a KPM részéről vállalta az új, laboratóriumokkal felszerelt létesítmény felépítését és „kulcsrakész” állapotban tör* Az 1960-1970-es években a főiskola Győrbe telepítését helytelenítették belső közlekedési szakmai körök, azzal a megjegyzéssel, hogy Győrnek és környékének kevés üzemmérnökre volt szüksége, és Győr soha nem volt kiemelkedő közlekedési- távközlési szellemi-technikai centrum. A győri „Rába” Vagongyár is ezekben az években állt át a vasúti járműgyártásról a kamionfődarabok gyártására. A közlekedési köröknek ezt a nézetét később a történelem rendezte. 31
