Hegedűs Gyula: A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola magalakulása és első évei (Győr, 2008)
4. A felsőfokú technikusképzés
A FELSŐFOKÚ TECHNIKUSKÉPZÉS Az említett új szakok közül a hajózási szaknak voltak felsőoktatási történelmi előzményei:* a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Hajózási Főosztálya felügyelete alatt, Bélay József vezérigazgató vezetésével költségvetési keretből működő Hajózási Akadémia. Ennek a tapasztalatait, tananyagát kellett kiegészíteni a főiskolai normák szerint. A hajózási képzés sajátossága volt, hogy a felvett hallgatók az első tanulmányi évet hajószolgálattal töltötték, és a nyári szünetben is voltak egy-egy rövidebb tengeri hajóúton. A képzés az elfogadott ideiglenes tanterv alapján 1966-ban indult meg. A postaüzemi szak előzménye, hogy a Baross Gábor miniszter által felállított Közlekedési Tanintézetben a már érettségizett vasúd és postai tisztviselők részére egy éves, egész napos — magyar nyelven oktató — tisztképző tanfolyam indult, amelynek sikeres elvégzését minisztériumi képesítő bizonyítvány igazolta. Baross Gábor a távközlés és a távírda ügy számára is szervezett kiegészítő mérnökképzést. Mérnöki, műszaki csoportokat állított fel, és ezzel indította meg voltaképpen az országos távközlés és távíró hálózat működését. A főiskolai postaüzemi szakon a vezetői és oktatói feltételek biztosítását követően 1973-ban indulhatott meg a képzés. A légi közlekedés akkori irányítói az 1970-es évek végén jelezték, hogy a nemzetközi légi irányítás előírásai szerint főiskolai képzettségre van szükség ezekben a beosztásokban is. Az MM, a KPM ösztönzésére a főiskola a rigai légi közlekedési „felsőfokú technikumban” végzettek részére két éves kiegészítő főiskolai, levelező tagozatú képzést engedélyezett, illetve szervezett. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság törekvése azonban kevés volt, mert a hallgatók közül sokan a két éves kiegészítő képzést részben fölöslegesnek tartották. A légi irányító nappali főiskolai képzés bevezetésére is volt kísérlet, de a résztvevők miatt ez is kudarcot vallott. A főiskola a légi irányítók képzését a továbbiakban nem vállalta. Ebben az időszakban érlelődött a magasépítési szak létesítésének a gondolata, melynek kezdeményezője, szervezője az 1970-es évek második felében Tallós Elemér építészmérnök, főigazgató-helyettes, az Általános Építési Tanszék vezetője volt. * A Triesztben 1825-ben alapított, 1874-ben Fiumébe áttelepített Tengerhajózási Intézet 1868- tól, a „Szent Koronához”, Magyarországhoz tartozott. Az I. világháború végén Magyarország elvesztette Fiume kikötőjét, s 1920-ban Budapesten létesített tengerhajózási „Nautika” néven intézetet. 30