Hegedűs Gyula: A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola magalakulása és első évei (Győr, 2008)
12. Oktatás, nevelés, közművelődés
OKTATÁS, NEVELÉS, KÖZMŰVELŐDÉS A beruházási terv csonkítása során a könyvtár tervezett elhelyezését szolgáló helyigényt az elsők között törölték, és a szükséglet kielégítésre az egyébként lebontásra ítélt épületek renoválásával láttak megoldást. így kezdődött a győri főiskolai könyvtár „kálváriája”, hányatottsága. Szükségelhelyezés, minimális férőhely, szakképzett munkaerő hiánya, ami Győrött is általános gond volt, — ezek jellemezték az első időszakot. Végül a könyvtár csökkentett, de már elfogadható helyet és berendezést kaphatott az áttelepített könyvtári anyag rendezésére és a működés előkészítésére. A könyvtári koncepció reális volt: belátva az adott lehetőséget, a kevésbé keresett könyvtári anyagokat raktározták, az „élő” anyagot és a gyarapítást külön helyezték el az igazgatási épület alsó két szintjén. Néhány év múltán ez betelt, ekkor vált szükségessé a kollégiumi lábazat beépítése. Az elsőként felépült K4 jelű kollégium földszintjét kapták meg tömör raktár céljára. Ez a törzskönyvtárral összeköthető volt. Ezáltal lehetővé vált az állomány lényeges bővítése. Ez a sok-sok keserű helyzetet átélt könyvtárosok számára megkönnyebbülés, a könyvtár igazgatóvá kinevezett Tabic^ky Zoltánné dr. számára pedig az „újat-alkotás” örömét adta. Nyugdíjba helyezése ekkor, 1979. július 1-jén vált időszerűvé, munkáját az Elnöki Tanács kitüntetéssel ismerte el. (Ezt követően címzetes főiskolai docensként még több mint egy évtizeden keresztül volt az Ember és technika c. tantárgy előadója a Műszaki Tanárképző Tanszéken.) Utódja Ottovaj íms^Ió lett. A könyvtár 1979—1981 között selejtezéssel egybekötött teljes leltárt készített, és ezzel az áttelepülést követően ismertté vált nyitott könyvtári kérdéseket lezárták. Ez alkalommal átálltak az állomány ETO-számok szerinti elrendezésére. A könyvtárnak 1981-ben már 1815 beiratkozott olvasója volt. A leltári állomány ugyanakkor kb. 100 ezer kötet könyv, kb. 8 ezer időszaki kiadvány, kb. 14 ezer szabvány, kb. 12 ezer szabadalmi leírás és kb. 3 ezer fordítás. Ki kell emelni fontossága miatt a folyóirat gyűjteményt. Az 1100 folyóiratból 420 külföldi volt. A kölcsönzők száma kb. 34 ezer volt, akik kb. 55 ezer könyvet kölcsönöztek ki és kb. 300 ezer dokumentumot használtak helyben, a 123 olvasói hely igénybevételével. (A könyvtár területe kb. 1100 m2.) A könyvtár minden tanszéken letétet szervezett, ezekbe irányították a szakma szerint oda tartozó könyveket és folyóiratokat. Működésük révén az oktatók rövid idő alatt hozzájutottak a legújabb irodalomhoz. A könyvtár és a letétek között a kapcsolat harmonikus volt. 12.5. Sport, testnevelés A főiskolai tantervek valamennyi szakon kötelező tantárgyként, heti 2 órában írták elő a testnevelést. Ennek személyi hátterét az új székhely, Győr testnevelő tanáraiból kellett pályázat útján biztosítani, létesítmény feltételeit pedig a főiskolától távol fekvő városi létesítmények igénybevételével lehetett csak megoldani. (Ekkor már ismert volt, hogy az eredeti tervekben még szereplő sportcsarnok az egyik költségcsökkentő törekvés áldozata lett.) 106
