Hegedűs Gyula: A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola magalakulása és első évei (Győr, 2008)
12. Oktatás, nevelés, közművelődés
OKTATÁS, NEVELÉS, KÖZMŰVELŐDÉS Több mint ezer fiatalt tanult a főiskolán. Csaknem teljes egészében a 18-22 éves korosztályból, közel azonos életrenddel, feladatokkal, kötött és szabadidős napirendjükkel. Ha nem lett volna tantervi előírás, abban az esetben is szükségszerű az egészséges életmód értelmes szokásainak erősítéséhez a sportolás iránti igény bátorításához a főiskolai hallgatók életkori és munkarendi sajátosságaihoz igazított feltételrendszer megteremtése! A fiatal intézménnyel szemben komoly elvárások fogalmazódtak meg Győrött. Vállaljon az egyesített, új főiskola az elődintézmények által megoldhatatlan sportfeladatokat is: legyen gazdája a városban eddig nem űzött, vagy hagyományosan a főiskolaiegyetemi ifjúság körében népszerű sportágaknak! Vállalja olyan versenyek, sporttalálkozók megszervezését, amelyek nemcsak a rendező intézményt, de a város sportját, az egyetemi-főiskolai sportot is színvonalasan népszerűsítik! Ilyenek voltak az egyetemifőiskolai bajnokságok döntői, a műszaki főiskolai sportnapok. Érdemes volt megőrizni azt a — talán szükségből, talán a kis létszámú elődintézmények szűkös szakember ellátottságából adódó — hagyományt, hogy a főiskola sportéletében játékosként vagy szervezőként, szakosztályvezetőként vagy játékvezetőként kapjanak szerepet olyan főiskolai oktatók is, akik nem a Testnevelési Tanszékhez tartoznak, de szívesen vállalják ezt a feladatot. A Testnevelési Tanszék vezetésére elsőként Kránit% István, a város elismert sportszakembere kapott megbízást. A testnevelés és sporttevékenység infrastrukturális hátterét a város is támogatta azzal, hogy biztosította az úszásoktatáshoz szükséges uszodahasználatot. Városi támogatással kapta meg a főiskola a révfalui Postás-pálya kezelői jogát. Az itt elvégzett tereprendezési, bitumenes pályaépítési munkák, öltözők, kondicionáló és tornaterem építése, az esti világítás megoldása — egyre jobb feltételeket jelentettek (ehhez az MüM-től külön anyagi segítséget kaptunk). Ideiglenes megoldásként — a „D” Tanulmányi épület alagsorában — a korábban tervezett előadóterem helyén a beruházás során egy tornatermet alakítottak ki, amely a 90-es évek közepéig szolgálta a teremsportokat. Általános egyetértés fogadta a javaslatot: alakuljon meg a KTMF SK, azaz a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Sportköre, amely 1973-ban tartotta alakuló közgyűlését. Elnöke Més^áros-Komáromj László főigazgató-helyettes lett. 1976-ban a Sportkör székhelyét Győrbe helyezték át. Ezzel valamennyi sportág a nyugat-dunántúli, ill. Győr-Sopron megyei bajnokságokban indította csapatait. A győri székhelyű KTMF SK elnökéül Kuti József főiskolai docenst választotta. Kránit% István — miniszteri elismeréssel — nyugállományba vonult. A Főiskolai Tanács köszönettel emlékezett meg munkájáról. Utóda korábbi helyettese, Várnagy András lett. A főiskolai sportélet színvonalát mutatja, hogy már az első győri évektől kezdve csapataink sikeresen szerepeltek az egyetemi-főiskolai bajnokságokon. Különösen nagy sikerek fűződnek a műszaki főiskolák hagyományos sportnapjaihoz. Több alkalommal is az összetett pontverseny élén szerepeltek csapataink. 107