Hegedűs Gyula: A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola magalakulása és első évei (Győr, 2008)

12. Oktatás, nevelés, közművelődés

OKTATÁS, NEVELÉS, KÖZMŰVELŐDÉS Több mint ezer fiatalt tanult a főiskolán. Csaknem teljes egészében a 18-22 éves korosztályból, közel azonos életrenddel, feladatokkal, kötött és szabadidős napirendjük­kel. Ha nem lett volna tantervi előírás, abban az esetben is szükségszerű az egészséges életmód értelmes szokásainak erősítéséhez a sportolás iránti igény bátorításához a főis­kolai hallgatók életkori és munkarendi sajátosságaihoz igazított feltételrendszer megte­remtése! A fiatal intézménnyel szemben komoly elvárások fogalmazódtak meg Győrött. Vállaljon az egyesített, új főiskola az elődintézmények által megoldhatatlan sportfelada­tokat is: legyen gazdája a városban eddig nem űzött, vagy hagyományosan a főiskolai­egyetemi ifjúság körében népszerű sportágaknak! Vállalja olyan versenyek, sporttalálko­zók megszervezését, amelyek nemcsak a rendező intézményt, de a város sportját, az egyetemi-főiskolai sportot is színvonalasan népszerűsítik! Ilyenek voltak az egyetemi­főiskolai bajnokságok döntői, a műszaki főiskolai sportnapok. Érdemes volt megőrizni azt a — talán szükségből, talán a kis létszámú előd­­intézmények szűkös szakember ellátottságából adódó — hagyományt, hogy a főiskola sportéletében játékosként vagy szervezőként, szakosztályvezetőként vagy játékvezető­ként kapjanak szerepet olyan főiskolai oktatók is, akik nem a Testnevelési Tanszékhez tartoznak, de szívesen vállalják ezt a feladatot. A Testnevelési Tanszék vezetésére elsőként Kránit% István, a város elismert sport­­szakembere kapott megbízást. A testnevelés és sporttevékenység infrastrukturális hátte­rét a város is támogatta azzal, hogy biztosította az úszásoktatáshoz szükséges uszoda­használatot. Városi támogatással kapta meg a főiskola a révfalui Postás-pálya kezelői jo­gát. Az itt elvégzett tereprendezési, bitumenes pályaépítési munkák, öltözők, kondicio­náló és tornaterem építése, az esti világítás megoldása — egyre jobb feltételeket jelentet­tek (ehhez az MüM-től külön anyagi segítséget kaptunk). Ideiglenes megoldásként — a „D” Tanulmányi épület alagsorában — a korábban tervezett előadóterem helyén a beru­házás során egy tornatermet alakítottak ki, amely a 90-es évek közepéig szolgálta a te­remsportokat. Általános egyetértés fogadta a javaslatot: alakuljon meg a KTMF SK, azaz a Köz­lekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Sportköre, amely 1973-ban tartotta alakuló közgyűlését. Elnöke Més^áros-Komáromj László főigazgató-helyettes lett. 1976-ban a Sportkör székhelyét Győrbe helyezték át. Ezzel valamennyi sportág a nyugat-dunántúli, ill. Győr-Sopron megyei bajnokságokban indította csapatait. A győri székhelyű KTMF SK elnökéül Kuti József főiskolai docenst választotta. Kránit% István — miniszteri elisme­réssel — nyugállományba vonult. A Főiskolai Tanács köszönettel emlékezett meg mun­kájáról. Utóda korábbi helyettese, Várnagy András lett. A főiskolai sportélet színvonalát mutatja, hogy már az első győri évektől kezdve csapataink sikeresen szerepeltek az egyetemi-főiskolai bajnokságokon. Különösen nagy sikerek fűződnek a műszaki főiskolák hagyományos sportnapjaihoz. Több alkalommal is az összetett pontverseny élén szerepeltek csapataink. 107

Next

/
Thumbnails
Contents