Hegedűs Gyula: A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola magalakulása és első évei (Győr, 2008)
12. Oktatás, nevelés, közművelődés
OKTATÁS, NEVELÉS, KÖZMŰVELŐDÉS Az öt helyen széttagolva működő, csupán igazgatási, oktatási szempontból összefüggő kis szervezetek együttműködéséhez, egymáshoz közelítéséhez, a közös gondolkodás megteremtéséhez elengedhetetlen volt az információ áramlás megszervezése. Ezért hívta életre a főiskola 1973. január 1-jétől a „Jövő Üzemmérnöke” című lapot. A lap normál napilap-méretben, évente tíz alkalommal jelent meg. A lapkiadó a Győr- Sopron Megyei Lapkiadó Vállalat volt. A felelős szerkesztői teendők ellátásával a Főigazgatói Tanács Kerti Lajos főiskolai adjunktust, párttitkárt bízta meg. Az első időszak tennivalóinak elvégzéséhez az akkor két évtizedes lapszerkesztési gyakorlattal rendelkező főigazgató nyújtott segítséget. Szerkesztő bizottságot szerveztek, amelyben egy-egy másod- vagy harmadéves hallgató képviselte az egyes szervezeti egységeket. A lap költségeit a főiskola fedezte. Ki kellett alakítani a lap belső szerkezetét, meg kellett keresni az egyes szervezeti egységeknél a rendszeres hírközlő személyeket és a felelős szerkesztőnek meg kellett találnia a legfontosabb, központi főiskolai témákat. Témái: az ifjúsági szervezet élete, az egyes szervezed egységek belső hírei, problémái, tréfák, kritikák, sport. 1974-től a felelős szerkesztő dr. Vásárhelyi Zsuzsannáiéit. Őt 1978-tól dr. Boros István követte. 12.4. A főiskola könyvtára A főiskola létesítésére vonatkozó döntést megelőző időben minden felsőfokú technikum, a Kar, majd a győri műszaki oktató csoport is saját könyvtárral rendelkezett. Ezeknek a viszonylag kis könyvtáraknak ugyanaz volt a feladatuk, mint a későbbi győri nagykönyvtáré: az adott intézmény szakirányainak megfelelő szakirodalom (szakkönyvek, folyóiratok, dokumentumok, közművelődést szolgáló könyvek stb.) biztosítása az oktatók és a hallgatók részére. Felsőfokú oktatási intézmény felsőfokon ellátott, szervezett és működő könyvtár nélkül elképzelhetetlen. A kis intézményekben (a Kar kivételével) nem volt önálló könyvtáros, valamelyik „könyvbarát” oktató látta el a feladatokat. A Felsőfokú Gépjárműközlekedési Technikum és a Közlekedésépítési Kar kivételével a többi szervezeti egység általános helyhiánnyal küzdött, tehát a könyvtár részére is csak mostoha körülményeket tudtak biztosítani. A főiskolán az átminősítésig képzett könyvtáros nem volt. Ezt a helyzetet ismerte meg a több évtizedes szakkönyvtári tapasztalattal rendelkező, több nyelven beszélő Tabiczky Zoltánné dr:, aki 1971-től szervezte, és 1974-től megindította a győri egységes könyvtár működését. Az áttelepülésig nem foglalkozott a meglévő könyvtári anyagok ügyeivel, inkább tanácsadó volt abban, hogy a szervezeti egységek már bizonyos rendezettséggel csomagolják, csoportosítsák könyvtári anyagukat és egységes elveket fogalmazott meg az új beszerzésekre vonatkozóan is. Egyidejűleg egy kis munkacsoporttal kidolgozta a Győrben majdan szükségessé váló könyvtár felállításának, működtetésének az elveit. Javaslatot készített a jövendő könyvtár részére biztosítandó férőhely méreteire, berendezéseire, megtervezte a várható könyvtári állag, a szakszemélyzet szükségletet, amelyek ismeretére a beruházóknak is szükségük volt. 105
