Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)
3. Az első akadémia a dualizmus korában (1874-1919)
AZ AKADÉMIA ELŐ TANTERVE I. évfolyam Téli félév Mennyiségtani ismétlések Általános vegytan Ásványtan és földisme Talajisme Növénybonc-, élet- és alaktan Általános növénytermelés Általános állattenyésztés Háziállatok bonc- és élettana Természettan Gazdasági vegytan Helyi gazdasági viszonyok Nyári félév Gyakorlati földmértan Eszköz- és géptan Éghajlattan Különleges növénytan Növénykórtan Különleges növénytermelés Szarvasmarhatenyésztés Fejőszet Állattan Juhtenyésztés Gyapjúisme Erőműtan Természettan Helyi gazdasági viszonyok II. évfolyam Különleges növénytermelés Lecsapolás és földöntözés Szőlő- és komlóművelés Becsléstan Lótenyésztés Iparvegytan Patkolástan Állatgyógyászat A ló küllemtana Építészet Üzelettan Jogismeret Könyvvitel Erdészet Nemzetgazdaságtan Sertéstenyésztés Statisztika Méh- és selyemtenyésztés Iparvegytan Hal- és baromfitenyésztés Építészet Helyi gazdasági viszonyok Helyi gazdasági viszonyok Továbbá, gyakorlatok az akadémiai gazdaságban, istállókban, méhesben, selyemtenyészdében, a vegytani, növényélettani „műhelyekben”, füvészkertben; háziállatok boncolása; szakkirándulások a főhercegi gazdaságokba, valamint állat- és növénytani kirándulások a környékre. (Tréfort: Előterjesztése... i. m. 7—8. p.) A végzettek többsége megelégedett a „studiosus agriculturae” (rövidítve: stud. agr. = képzett mezőgazda) címmel (amit névjegyükön feltüntethettek), diplomavizsgára viszonylag kevesen — évente ketten-hárman — jelentkeztek a kezdeti években, hiszen nem volt erre szükségük. Az alkalmazóknak, a földbirtokosoknak a tudás volt a fontos, állami állásokra pedig efféle képzettséggel még nem pályázhattak. A vizsga nyilvános volt, kérdéseit — utólag — a sajtó is közölte. Lettel Rezső volt az első bátor vállalkozó: növénytermesztéstanból a vizsga írásbeli, majd a szóbeli részét 1876. október 21-én és 23-án, az állattenyésztésit október 28-án és 30-án, az üzlettanit pedig december 16-án és 18-án tette le.8 A magyar mellett a német „párhuzamos tanfolyam továbbra is megtartatott, részint kegyeletből, tekintettel arra, hogy az intézet volt alapítója” lajtántúli birtokait is el akarta látni gazdatisztekkel. E hagyománytisztelő és feltétlenül méltányolandó erkölcsi érv mellett az akkoriban kiépülőben levő szakoktatási intézményhálózat egészének komoly érdeke fűződött a német tagozat fenntartásához. Ugyanis az óvári akadémia feladatul kapta azt is, hogy ott „tanerők képeztessenek s ez intézet a szaktanároknak úgyszólván semináriuma legyen, — sőt, legújabban... rendeltetett el a gazdasági intézetek tanárai számára előírt tanár-képesítő vizsgák megtartása is” — Trefort miniszter parlamenti indoklása szerint.9 49
