Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)
2. Gazdasági felsőbb tanintézet (1850-1874)
Könyvtár 1850 végén, az intézet vagyontárgyainak átvételekor a könyvtár összértékét (1254 forint 56 kr) tartalmazó vékony, mindössze 31 oldalas, 415 tételt tartalmazó nyomtatott katalógus utolsó oldalát ugyancsak meglepetve írhatta alá Pabst: ez év elején, amikor Hohenheimben ó adta át az ugyancsak 1818-ban alapított akadémiát, a könyvtár állománya ott két és fél ezer kötet körül mozgott!37 A könyvtárban találtak továbbá „az érték feltüntetése nélkül”, nyilván későbbi eladásra tartalékolt tankönyveket is. Még mindig volt 250 példány a főhercegi intézet legelső tankönyve, a Renner által írt Leitfaden für die Vorträge über Baukunst két füzetéből. Reitmann 1845-ben írt Leitfaden für die Vorträge über landw. Buch- u. Rechnungsführung-ja 400 példányban várt sorsára Masch két könyve, az 1846-ban kiadott Landwirthschaftliche Thierheilkunde 250, továbbá a forradalom napjaiban megjelent Grundzüge der landw. Naturkunde 300 kötetéhez hasonlóan. Találtak még két olyan könyvet, amelyek 1849-ben, a szüneteltetés évében érkezhettek ajándékként vagy az akkor már „ösztönösen” alkalmazott kiadványcsere keretében. Az egyik Pabst: Landwirtschafll. Erfahrungen v. Hohenheim. 1849., a másik Lőbe: Die landw. Lehranstalten Europas. Mindezek átvételét aláírásával igazolta Pabst, továbbá Pistorius és Bischoff.38 A könyvtár iránt megnőtt az érdeklődés. Az intézet megnyitása után, 1850 utolsó kurta két hónapjában 63 könyvet kölcsönöztek ki a hallgatók, 1851-ben 210 kötetet, 1854-ben már 428-at. Az oktatói kar stabilizálódása idején a legnagyobb „könyvfaló” az ötvenes évek közepén Moser professzor volt, évi 60—85 kölcsönzéssel, a második helyen Haberlandt állt 40—45 kötettel. Sokat olvasott a kertész Köhler is, évente 35—45 könyvet vitt haza, továbbá Masch kb. ugyanennyit. Pabst 20—25 kötettel szerepelt, bizonyára jelentős könyvtára gyűlt össze már a tiszteletpéldányokból is: hálás tanítványai gyakran ajánlották neki művüket. De az éppen tanársegédi szolgálatba lépő Hecke is 28 művet kölcsönözött ki az 1855/56-os tanévben a Vormerk-Buch tanúbizonysága szerint.39 A könyvtár állománya — intenzív használatával párhuzamosan — gyorsan növekedett, és az 1853-ban kiadott nyomtatott katalógus 732 tétele már kb. 1200—1300 kötetet jelentett. Az évi 160—170 kötetes gyarapodás miatt 1859-ben újabb katalógust kellett kinyomtatni.40 A hazai gépesítés megalapozása Az ötvenes években jelentősen megnövekedett a kereslet a mezőgazdasági gépek iránt: a jobbágyfelszabadítás következtében kiesett munkaerőt gépekkel kellett pótolni. E társadalmi szükségletnek szakoktatási vetületét Pabst már az intézett újjászervezése kapcsán — a fejlettebb nyugati tapasztalatokra támaszkodó — tanulmányi program kidolgozásakor figyelembe vette. A bécsi kormány egyetértett Pabsttal, és kérésére gépeket rendelt a londoni iparműkiállításról.41 1852-ben ezekkel a gépekkel kezdődtek meg Óváron azok a kísérletek, amelyekből a mezőgazdaság hazai gépesítése szétsugárzott.42 A Hussey- és Garreí-aratógépeket július 5—10. között próbálták ki. Az első napokban az uradalmi tisztek is jelen voltak, hogy segíthessenek, ha szükséges, és a munkásoknak is „némi ügyességet” kellett szerezniük „a kezelés körüli fogásokban”. Rozson kívül lucernára is jónak találták a gépet. A negyedik napon a hallgatóknak is bemutatták a gépek működését. Este Morvaországból a Husseyféle mintájára, ottani gyártmányú gép is érkezett kipróbálásra. Másféle mezőgazdasági gépekkel is végeztek ebben az évben kísérleteket, és ezeket a következő években tovább folytatták. Az érdeklődés növekedését figyelemmel kísérve Pabstban lassan megérlelődött az a gondolat, hogy a gépek beszerzését megkönnyítené, ha állandó kiállításon választhatná ki a legmegfelelőbbet a vásárló. De a környék tétovázó gazdái is meggyőződhetnek a gépek hasznáról. Nem kétséges, a hallgatók oktatását is szolgálná e gépgyűjtemény. Mindezeken felül Pabst fantáziája nyilván üzletet is látott a vállalkozásban, ezért vejét és egykori hohenheimi tanítványát, Kraus Frigyest maga mellé szólítva43 alapította meg Mosonban 1856 elején a „Mezőgazdasági gépek és szerszámok” állandó kiállítását és kereskedését. A választék már a megnyitáskor gazdag volt: „szántóekék, túróekék, boronák, halmozóekék (cultivátor), töltögetőgép, irtókapák, cséplőgépek és járgányok, kukoricamorzsoló, répavágó, szecskavágó és szénaforgató gépek, lógereblyék, szórórosták, eszközök a szőlő és a kert neveléséhez, alag-35
