Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)

7. Mezőgazdasági Akadémia (1954-1962)

1. félév heti óraszám 2. félév heti óraszám

e gy e gy

IV. évfolyam

Állattenyésztéstan

3

2

k

Agrárgazdaságtan

4

___

k

Kertészet

2

2

k

Állategészségtan

3

2

k

Legelő- és rétműveléstan

2

1

k

Mezőgazdasági technológia

2

1

k

Mezőg. kereskedelemtan

2

—

k

Mezőgazdasági üzemtan

4

3

k

Mezőgazdasági üzemtan

5

2

k

Tejgazdaságtan

2

1

k

Növénytermesztéstan

2

2

k

Túdományos szocializmus

3

—

k

Tudományos szocializmus

3

—

k

Üzemvezetési gyakorlat

—

4

Agrárgazdaságtan

2

—

Üzemvezetési gyakorlat

—

3

Összesen:

18

11

Összesen: 21 12

e = elmélet, gy = gyakorlat, k = kollokvium, sz = szigorlat (Dudits: A 150 éves... i. m. 129—131. old.)

mezőgazdasági mérnöki oklevelet kapnak, az alacsonyabb képzettségűektől megkülönböztetésül. Akik korábban a hároméves tanulmányi idő alatt szerezték meg oklevelüket, a mezőgazdasági (1960-tól: agrár-) mérnöki címet elnyerhetik, ha az erre előírt szigorlatot leteszik. Kivételes esetben a miniszter külön engedélyezheti e cím használatát.

1957 szeptemberében az igazságtalanul bebörtönzött és jogaitól megfosztott Varga Ernő helyébe Kovács Lászlót nevezte ki igazgatóvá a minisztérium.

Az új szervezeti szabályzat szerint az oktatást 13 tanszék — Marxizmus—leninizmus; Matematika—fizikai; Növénytan—állattani; Géptani: Növénytermesztéstani; Állattenyésztéstani; Kertészeti; Állatbonc- és élettani; Üzemtani; Agrárgazdaságtani; Gyakorlati; Testnevelési és az Idegen nyelvi lektorátus látja el.46

Ezek az intézkedések jótékonyan hatottak és hozzájárultak ahhoz, hogy oldottabb hangulatban, tudományos ülésszak keretében ünnepelhette meg az akadémia 1958. november 5—7-én alapításának 140. évfordulóját. Ebből az alkalomból olyan kiválóságok vehették át a 2 gyémánt- és 8 aranydiplomát, mint Gyárfás József ny. kísérletügyi főigazgató, Surányi János, Schandl Józsefét, Konkoly-Thege Sándor ny. egyetemi, Halász Ernő ny. akadémiai tanár, Hankó Ernő, az óvári Kísérleti Intézet tudó- > mányos munkatársa, akiknek az alma mater iránti tisztelete, a hajdani tanárok emlékét, kiválóságát felidéző szavai bensőséges hangulatot teremtettek, és javították az akadémia eredményes munkájához nélkülözhetetlen légkört.47

Reform

Az új, négyéves tanulmányi idő tantervének kidolgozása — amely a négy érdekelt felsőoktatási intézmény közös ügye volt — igen élénk vitákat váltott ki. A tantervi javaslattal a gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara, a keszthelyi és az óvári akadémia megegyezésre jutott, de a debreceni akadémia elégedetlen volt.48 Az alap- és szaktárgyak arányán kívül, mint minden reform alkalmával, a viták középpontjában most is a gyakorlati oktatás, a gyakorlat—elmélet helyes arányának keresése volt.

A gyakorlati oktatás bővítésére fölmerültek mindazok a megoldások, amelyeket fennállása óta az akadémia már kipróbált: az előgyakorlat csakúgy, mint a diploma utáni 1—2 éves gyakornokoskodás.49

Hamarosan más — jelentős — tényező is motiválta a vitákat: az MSZMP VII. kongresszusán, 1958 decemberében a második kollektivizálási hullám is elindult, és kialakította a magyar mezőgazdaság fejlesztését a következő évtizedekben meghatározó birtokstruktúrát.50 A tsz-ek területe ekkori-198