Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)
6. A Magyar Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Osztálya (1945-1949)
gáttá és ismerte meg. Kijelentette ez alkalommal, hogy nem tudta, mit csinált, amikor ezeket a nagy múlttal rendelkező főiskolákat bezárta. Az egyetemi osztály tanári karából Páter Károly, dr. Uzonyi Ferenc, Vágsellyei István és később dr. Baintner Károly a budapesti Agrártudományi Egyetemre kerültek. A többieket rendelkezési állományba helyezték, majd nyugdíjazták. ”57 Az oktatói kar névsora 1949. április 6-án: Egyetemi ny. r. tanárok: Sass Gábor (Géptani tanszék); Varga-Kiss Ernő (Kémiai ipari tanszék); Világhy Károly (Üzemtani tanszék); dr. Bíró Gyula (Gyakorlati üzemtani tanszék); dr. Baintner Károly (Ált. állattenyésztéstani tanszék); Páter Károly (Kémiai tanszék). Egyetemi ny. rk. tanárok: dr. Heródek Sándor (Alk. állattenyésztéstani tanszék); dr. Szelényi Ferenc (Talajtani tanszék); dr. Szabó Albert (Állatbonc- és élettani tanszék). Egyetemi h. tanárok: dr. Uzonyi Ferenc (Növénytani tanszék); dr. Dudits Dénes (Agrárpolitikai tanszék); dr. Gruber Ferenc (Növénytermesztési tanszék); Kovács István (Kultúrtechnikai tanszék). Egyetemi főadjunktus: Vágsellyei István (Gyakorlati üzemtani tanszék). Egyetemi adjunktusok: dr. Varga Ernő (Gyakorlati üzemtani tanszék); Pálinkás István (Üzemtani tanszék); Menyhárt Rezső (Géptani tanszék). Egyetemi tanársegédek: Weitstem Ferenc (Alk. állattenyésztési tanszék); Rajki Sándor (Jogi tanszék). Főiskolai intézeti tanárok: Szabó Gábor (Kertészeti tanszék); dr. Beke László (Alk. állattenyésztési tanszék); dr. Török Imre (Gyakorlati üzemtani tanszék); dr. Szabados András (Növénytani tanszék). Főiskolai tanársegédek: dr. Timaffy László (könyvtáros); Papp Zoltán (Üzemtani tanszék); Drahos László (Üzemtani tanszék); iff. Gróf Béla (Növénytani tanszék); Pozsgay Elemér (Növénytermesztéstani tanszék); Puskás Vilmos (könyvtár). Gyakornokok: Gál Lajos, Holler Marianna, Biszkup Ferenc, Szajkó László.58 Utóhang Bencsik István, aki 1948. szeptember 1-től 1949. szeptember 5-ig volt az FM illetékes államtitkára, a bezárásról így írt 1957-ben: „Az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek szervezésének programja természetszerűen maga után vonta az agrár-felsőoktatásnak azt a programját, hogy az új szakembereket ezeknek a nagyüzemeknek a vezetésére kell képezni... de nagy baj volt a minőséggel”, ugyanis „az agráregyetem tanárainak elég nagy része úgy mutatkozott be, hogy szemben áll a kommunisták célkitűzéseivel, de ugyanezt lehetett mondani a hallgatóknak is egy igen jelentős részéről. ... így született meg a párt elhatározása, hogy a vidéki osztályokon egy alapos cenzust kell végrehajtani az oktatóknál és hallgatóknál egyaránt, és a központi pártirányítás hatékonyabbá tétele érdekében a vidéki osztályokat Budapestre kell összehívni,”59 abból a célból, „hogy az oktatást szakterületükön meg tudják valósítani. Nem is lehet azt mondani, hogy e téren nem volt bizonyos eredmény. Azonban ezek az oktatók egyrészt maguk is lassan ismerték meg a marxizmust, másrészt eredeti műveltségük és szakmai képzettségük hatására szaktudományuknál érvényesíteni alig tudták.”60 Közjáték Az 55 555/1949: III. 20. FM-rendelet 3. §-a szerint „A szünetelő vidéki osztályok helyén, a termelés eredményességének fokozására, dolgozó parasztok számára — rövid tanulmányi idővel — gyakorlati tanfolyamokat szerveznek. ” Balaton Gyula61 a Földművelésügyi Minisztérium előadója volt 1950-ben, amikor — mint elmondja — „ Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter »fülest« kapott, hogy Óvárott le akarják dönteni Cserháti és Újhelyi szobrát az ottani traktorosiskola tanulói. (Akkoriban még nem volt itt technikum.) Nyílt parancsot kaptam, hogy nézzek utána az ügynek és cselekedjem saját belátásom szerint. Az óvári pártbizottságon — meglepetésemre — csekély rábeszéléssel eredményt értem el. Arra 187
