Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)
5. Mezőgazdasági főiskola (1942-1945)
erőpazarlástól mentes együttműködését, főleg pedig az oktató- és tudományos kutató munkával erősen megterhelt főiskolai tanárok és a gyakorlati élet közötti szoros kapcsolatot. Ez az intézet mint Mezőgazdaságunk fejlesztésének eszközeit és módjait kutató intézet működne, és kapcsolatban állna tanulmányi rendünkben szereplő »Mezőgazdaságunk fejlesztésének időszerű kérdései« c. tárgykörrel. ... Fő feladata volna előmozdítani a négy főiskola és azok tanszékei közötti harmonikus együttműködést”, és ellátná a szaktanácsadással kapcsolatos adminisztratív feladatokat is. ,,... Ezért e helyről is, éppúgy mint a felsőházban tettem, kérem a kormányt, vegye igénybe főiskoláink tudományos személyzetének, mint tanácsadó csúcsintézménynek munkáját”. Kívánatos továbbá — ha majd létrejönnek ezek az intézmények — „költségmegtakarítás céljá- ‘ ból... a mezőgazdaság-fejlesztés sokoldalú feladatkörét a főiskolák között — azok adottságainak megfelelően — felosztani. A magyaróvári főiskolán főleg technikai vonatkozású feladatok megoldására állnak fenn rendkívüli kedvező előfeltételek, ... státusában egy gépészmérnök és egy általános mérnök működik mint főiskolai nyilvános rendes tanár. Műszaki kiképzés szempontjából nagy előnye főiskolánknak, hogy birtokában van egy öntözésre berendezett kertgazdaságnak, mely úgy tekinthető, mint a kultúrtechnikai tanszék kísérleti állomása, és a géptani tanszékkel kapcsolatban főiskolánkon működik a magyaróvári gépkísérleti állomás. ” Az elhelyezés sem okoz gondot, hiszen nemrégiben jutott a főiskola birtokába „a régi várkapitányi épület a hozzá tartozó több mint egy kát. hold nagyságú területtel együtt, mely ingatlan kiválóan alkalmas egy új tanügyi épület emelésére. Ebben nyerhetne elhelyezést a »Mezőgazdaságfejlesztés eszközeit és módjait kutató intézet« és a gépkísérleti állomás mindaddig, amíg az a főiskolával kapcsolatban működik. ” Nagyobb átalakítások árán máris rendelkezik a főiskola egy gépszínnel és egy műhelyekkel felszerelt, kísérletekre alkalmas gépcsarnokkal. A tangazdaságban épül már egy nagyobb gépszín külső kísérletek céljára. Kezdetben a két főiskola mellett kellene egy-egy ilyen fejlesztési intézetet kiépíteni, ezek rendelkezésére állnának az akadémiáknak is. Az együttműködésnek az előkészítését szolgálhatná, ha a négy főiskola teljes kiépítéséig tartó átmeneti időben a két dunántúli közül a magyaróvári, a két tiszántúli közül pedig a kolozsvári főiskola vállalná a negyedik évfolyam képzését. Szóvá tette azt is, hogy a főiskola élén a szervezeti szabályzat szerint csak dékán áll, ami függőséget jelent és a hazai gyakorlatban szokatlan is; holott kívánatos, hogy rektor álljon a főiskola élén. Groffits ekkoriban érte el pályája csúcspontját. 63 éves volt, de még mindig tele hosszabb távra szóló tervekkel, amelyeket előbb körvonalazni kell, majd a részletek boncolgatásával érlelni. De lesz-e erre még ideje? Ilyesféle lelki folyamat játszódhatott le Groffitsban. Ez lehet a magyarázata annak, hogy az eléggé szerteágazó, több témakört érintő dékáni székfoglaló31 sok olyan elképzelést sűrített, amelyek első hallásra még a „vájtfülűek” körében sem voltak teljesen világosak. De az is lehet, hogy fáradt volt Groffits; talán rosszul is hangsúlyozott — ma már nehéz lenne megállapítani. Csak annyit tudunk, hogy a tanári kar három tagja szerint a dékán olyan gondolatokat fejtegetett, amelyeket a kari ülés még nem vitatott meg, és így Groffits túllépte a szervezeti szabályzatban rögzített hatáskörét. Aggályaikat és kérdéseiket három pontban foglalták össze. 1. Nem tartják szerencsésnek a főiskolák semmiféle összekapcsolását, mert ez megszüntetné a főiskola autonómiáját. 2. Nem tartanák szerencsésnek azt sem, ha a főiskola műszaki irányú fejlesztést „karolna” fel. 3. Nem világos a „mezőgazdaság-fejlesztés eszközeit és módjait kutató intézet” koncepciója sem: vajon hogyan kapcsolódnék a főiskolához? „A főiskolai szervezet szerint az intézetek vannak alárendelve az egyes tanszékeknek; globális intézeteket az egyetemi szervezet sehol sem ismer. ”32 Kétségtelen, hogy Groffits túllépte a dékán csak adminisztratív teendőkre korlátozott feladatkörét. A szervezeti szabályzat ugyanis nem tartalmaz még olyasféle utalást sem arra, ami felhatalmazná vagy legalább lehetővé tenné a dékánnak, hogy kezdeményező lépéseket tegyen valamilyen formában a főiskola fejlesztésére. Azért is feltűnő ez, mert pl. az újvidéki Keleti Kereskedelmi Főiskola mindössze három nappal később kibocsátott szervezeti szabályzata szerint az igazgató „javaslatokat, elő171
