Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)
5. Mezőgazdasági főiskola (1942-1945)
Egyetemi rangú-e a főiskola? Az új szervezeti szabályzat (FM 232 056/1942. sz. rendelet) olvasásakor megnyugvással vehették tudomásul a tanári kar tagjai, hogy régi kívánságaik teljesültek; jogállásuk, illetményük megegyezik a tudományegyetemi tanárokéval: a tanszékek — vagyis a főiskolai rendes vagy rendkívüli tanári állás — betöltésében30 a r. és a rk. főiskolai tanárokból álló kari tanács érdemi szerepet kapott; a főiskolai tanárt nem helyezhetik át más tanszékre vagy főiskolára. A tudományos segédszemélyzet tagjai: az intézeti tanárok és a tanársegédek. Utóbbiak megbízatása két évre szól. Megszűnt a meghatározatlan időre szóló igazgatói stallum, a főiskola élén a dékán áll, akit a tanárok saját kebelükből, egy évre választanak. A szervezeti szabályzat — úgy tűnik — az egyetemi karok viszonyait és szokásjogát igyekezett átültetni a főiskolára néhány — egyáltalán nem lényegtelen — eltéréssel, amelyek a falakon kívül is csalódást keltettek és vitákhoz vezettek, a főiskolát pedig felemás helyzetbe hozták. Sérelmes volt, hogy a főiskola nem kapott lehetőséget tudományos minősítésre: doktori cím odaítélésére és magántanárok habilitálására, holott ezek az egyetemi szint kritériumai Közép-Európában, ahol a jelesebb szaktudományi (önálló) főiskolák már a század elején megkapták e jogot. A dékán elnevezése is elég szerencsétlen: azt a látszatot keltheti, hogy nem ő a főiskola feje. Ebből fonák és méltatlan helyzetek adódhatnak akkor, amikor a főiskola képviseletében annak fejeként kell megjelennie, eljárnia hazai vagy külföldi egyetemeknél, tudományos intézményeknél. A más tekintetben is hézagos, kellőképpen ki nem dolgozott, eltérően értelmezhető szabályzat már a dékáni székfoglaló alkalmával vitát támasztott. Az 1943/44-es tanévnyitó ünnepségét október 3-án tartotta a főiskola. Először Világhy Károly prodékán számolt be az elmúlt tanév eseményeiről, majd az alig negyedéve megválasztott Groffits Gábor tartotta meg dékáni székfoglalóját. A hagyományos székfoglaló témáját — a műfaj íratlan szabályai szerint — szaktudománya valamely részterületéből meríti az érdekelt tudós (professzor); a választott egyetemi tisztség (dékán, rektor) elfoglalója tudomány- vagy felsőoktatás-politikai kérdést is taglalhat. Groffits ez utóbbit választotta. Előadása első felében a mezőgazdaság háború utáni — feltételezett — kibontakozását fejtegetve, vázolta a gazdálkodás várható problémáit, amelyek megoldásából a főiskolának is ki kell vennie részét. A teendőket négy csoportra bontotta: 1. a termőterületek szaporítása, a talaj termőerejének fenntartása és fokozása, 2. a raktározási veszteségek csökkentését célzó technikai munkálatok, megoldások, 3. idő- és munkamegtakarítási műveletek, berendezések (racionalizálás), 4. tagosítás. A háború utáni újjáépítéskor nagy lesz a munkaerőhiány (ideértve a szellemi munkát is), amin csak az erők összpontosításával lehet úrrá lenni. Különösen a műszaki területen van sok teendő, de sajnálatos módon a magyar technikusgárdában kevesen foglalkoznak agrárgépészettel. Gépesítés terén egyébként is el van maradva az ország, a mezőgazdasági üzemek gépesítési tanácsért nincs hova forduljanak — ezt már a felsőházban is szóvá tette. Igen fontos, hogy a két új mezőgazdasági főiskola és a két gazdasági akadémia, amelyeket szintén főiskolává szerveznek majd át, összefogjon. Ha sikerül majd a négy főiskola összesen 64 tanszékét kiváló tanárokkal betölteni, igen nagy szellemi potenciálra tesz szert a hazai mezőgazdasági kutatás, fejlesztés. Ezért sem lazulhatnak a hagyományosan jó óvári kapcsolatok a gyakorlati élettel: éppen a gyakorlatból merített tapasztalatokat tudta kiválóan hasznosítani előadásaiban a tanári kar. Ám egyre nehezebb és időigényesebb a kapcsolat tartása a sokágú és bonyolult kérdéseket rejtő gyakorlattal a tudományos segédszemélyzettel még igen szegényesen ellátott tanszékeknek. Ezért átmenetileg, amíg a négy főiskola ki nem épül, megfelelő tudományos segédszemélyzettel és kellő dotációval nem rendelkezik, „törekednünk kellene főiskolánkkal kapcsolatban egy olyan intézmény létesítésére, mely áttekintéssel bír a közgazdasági életet foglalkoztató összes termeléstechnikai problémák és akciók felett és biztosítani tudja a rendelkezésünkre álló összes szellemi energiák célirányos, idő- és 170
