Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)

4. Az akadémia a trianoni békeszerződés után (1920-1942)

„legfontosabb összetevője az anyagi leromlottság. Az illető hallgató csak annyi pénzt kap otthonról, hogy vegetálni tud csak érte” — mondja 1937-ben Beke Ferenc, az ifjúság Gazdasági Egyletének elnö­ke egy interjúban. (Ez egyben jelzi: a társadalom is kezd érdeklődni az ifjú agrárértelmiség gondjai iránt.)267 Minden évfolyamban volt egy-két lány is, továbbá néhány diplomás tanár, jogász, mérnök is akadt, akik tevékenyen részt vettek az ifjúság életében. Az ő közreműködésüknek is köszönhető, hogy az ifjúság Gazdasági Egyletének előadásai magas színvonalúak voltak,268 továbbá, hogy az érdeklő­dés a társadalom nagy kérdései felé fordult. Egyre több szó esik a gazdatiszti pályáról, szociális kér­désekről. Takács Sándor ,,Az erkölcsi javak értéke a gazdasági életben” című felolvasásához hozzá­szólva Groffits arra buzdította az ifjúságot, hogy igyekezzék „az aktuális problémákba belemélyedni”. (Takács Sándor előadásának már a címe is érdeklődést keltett, Szentiványi Béla pedig hosszabb cikkben fejtette ki gondolatait e témakörről.)269 Az ifjúság életében nélkülözhetetlen sport terén is szép eredményeket értek el a MOGAAC ver­senyzői. Juhász József a gyorsúszásban, Krafft H. Walter és Németh László a futásban, Szentmártoni Radó József a magasugrásban, Somogyi Lajos a hármasugrásban, Schrimpf Károly pedig a gerelyve­tésben jeleskedett. A labdarúgás is kezdett népszerűbbé válni, Szondy István, a magyar főiskolai válo­gatott csapatba bejutva, Berlinben is játszott 1933/34-ben. 1937-ben megalakult a sakkszakosztály.270 A közkedvelt lovastanfolyamoknak azonban vége szakadt: az FM e célra nem adott támogatást, „nekünk pedig nincsen pénzünk lovarda fenntartására. Éppen ezért rendszeresíteni kell a hároméven­ként megismétlődő lovastanfolyamokat.” így mindenki „értene a lóhoz”, aminek a gazdaságokban hasznát vehetnék — mint az ifjúsági egyesület elnöke kifejtette említett interjújában. Voltak a hallgatók kisebb csoportjait vonzó, önálló életet élő egyesületek is, amelyek kevés hírt adtak magukról. 1925-től működött a konzervatív katolikus Emericana, 1926-tól a középkorias be­nyomást keltő Turul, amelynek zárt, belső élete főleg a „táborozáson” zajlott le. Idegen érdekek szol­gálatába egyik sem szegődött. Az oktatói kar is eléggé távol állt a napi politikától, pártoktól, és igye­kezett a hallgatóságot is ebben a szellemben nevelni. Mindössze egyetlen olyan eset fordult elő, amely az egyik hallgató „Volksbund”-tagságát tanúsítja. Az ügyet maga a Volksbund helyi szervezete indí­totta el azzal, hogy egyik tagja, Gatti József II. éves érdekében panaszt emelt, mert nevezett hallgatót egyik társa sértegette. A fegyelmi bizottság mindkettőjüket „igazgatói megrovásban” részesítette: Gattit azért, mert személyes ügyét nem az illetékes akadémiai fórum előtt tisztázta, hanem „az akadé­mián kívül álló társadalmi egyesület közbenjárását vette igénybe”. Ezzel vétett a fegyelmi szabályzat 113. §-a ellen és „a 117. §. 2. bekezdésében foglaltakkal szemben is, mert mint az akadémián kívül álló egyesületnek a tagja, ezt a körülményt soha semmiféle formában az igazgatóságnak be nem jelen­tette”. Bittera Miklós, a fegyelmi bizottság elnökének jelentéséhez Groffits még hozzátette: kéri a tanári kar tagjait, kövessenek el mindent, hogy az ifjúság az efféle politikai természetű megnyilatko­zástól tartózkodjék.271 Felszerelés és dotáció Groffits mindig élénk figyelemmel kísért tanévnyitó beszédeiben keveset szólt az akadémia gaz­dagodásáról, anyagi helyzetének lassú javulásáról, ami a külső szemlélőnek inkább szemébe ötlött. Faber György, a Gazdatiszti Lapok szerkesztője óvári látogatásáról hazatérve, Groffits működését méltatva írja: „bámulatra méltó az a fejlődés, amelyet igazgatósága alatt az óvári Alma Mater felmu­tat. Szertárai kiegészülnek, új, modem laboratóriumok létesültek. Még az alagsorok is igénybe vétet­tek s ahol tavaly keltetőgépek csipogtak, ott ma kékfényű asztali lámpák mellett mikroszkópok sora­koznak, hogy a hallgatók este is folytathassanak gyakorlatokat. Elöljár az óvári akadémia az öntöző gazdálkodás elméleti és gyakorlati oktatásában is: heti két órában adják elő1', de gyakorlatban is lát­ják, „az akadémia ugyanis megvásárolta az ötholdas piarista kertet, amely közvetlenül az akadémiai épületek mellett fekszik, és amelyet patak vesz közül”.272 Nehezebb volt a gyakorlótér megszerzése: egy más célú alapítványból és az ifjúsági segélyegylet kölcsönéből vették. 1936-tól, Darányi Kálmán 155

Next

/
Thumbnails
Contents