Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)
4. Az akadémia a trianoni békeszerződés után (1920-1942)
„legfontosabb összetevője az anyagi leromlottság. Az illető hallgató csak annyi pénzt kap otthonról, hogy vegetálni tud csak érte” — mondja 1937-ben Beke Ferenc, az ifjúság Gazdasági Egyletének elnöke egy interjúban. (Ez egyben jelzi: a társadalom is kezd érdeklődni az ifjú agrárértelmiség gondjai iránt.)267 Minden évfolyamban volt egy-két lány is, továbbá néhány diplomás tanár, jogász, mérnök is akadt, akik tevékenyen részt vettek az ifjúság életében. Az ő közreműködésüknek is köszönhető, hogy az ifjúság Gazdasági Egyletének előadásai magas színvonalúak voltak,268 továbbá, hogy az érdeklődés a társadalom nagy kérdései felé fordult. Egyre több szó esik a gazdatiszti pályáról, szociális kérdésekről. Takács Sándor ,,Az erkölcsi javak értéke a gazdasági életben” című felolvasásához hozzászólva Groffits arra buzdította az ifjúságot, hogy igyekezzék „az aktuális problémákba belemélyedni”. (Takács Sándor előadásának már a címe is érdeklődést keltett, Szentiványi Béla pedig hosszabb cikkben fejtette ki gondolatait e témakörről.)269 Az ifjúság életében nélkülözhetetlen sport terén is szép eredményeket értek el a MOGAAC versenyzői. Juhász József a gyorsúszásban, Krafft H. Walter és Németh László a futásban, Szentmártoni Radó József a magasugrásban, Somogyi Lajos a hármasugrásban, Schrimpf Károly pedig a gerelyvetésben jeleskedett. A labdarúgás is kezdett népszerűbbé válni, Szondy István, a magyar főiskolai válogatott csapatba bejutva, Berlinben is játszott 1933/34-ben. 1937-ben megalakult a sakkszakosztály.270 A közkedvelt lovastanfolyamoknak azonban vége szakadt: az FM e célra nem adott támogatást, „nekünk pedig nincsen pénzünk lovarda fenntartására. Éppen ezért rendszeresíteni kell a háromévenként megismétlődő lovastanfolyamokat.” így mindenki „értene a lóhoz”, aminek a gazdaságokban hasznát vehetnék — mint az ifjúsági egyesület elnöke kifejtette említett interjújában. Voltak a hallgatók kisebb csoportjait vonzó, önálló életet élő egyesületek is, amelyek kevés hírt adtak magukról. 1925-től működött a konzervatív katolikus Emericana, 1926-tól a középkorias benyomást keltő Turul, amelynek zárt, belső élete főleg a „táborozáson” zajlott le. Idegen érdekek szolgálatába egyik sem szegődött. Az oktatói kar is eléggé távol állt a napi politikától, pártoktól, és igyekezett a hallgatóságot is ebben a szellemben nevelni. Mindössze egyetlen olyan eset fordult elő, amely az egyik hallgató „Volksbund”-tagságát tanúsítja. Az ügyet maga a Volksbund helyi szervezete indította el azzal, hogy egyik tagja, Gatti József II. éves érdekében panaszt emelt, mert nevezett hallgatót egyik társa sértegette. A fegyelmi bizottság mindkettőjüket „igazgatói megrovásban” részesítette: Gattit azért, mert személyes ügyét nem az illetékes akadémiai fórum előtt tisztázta, hanem „az akadémián kívül álló társadalmi egyesület közbenjárását vette igénybe”. Ezzel vétett a fegyelmi szabályzat 113. §-a ellen és „a 117. §. 2. bekezdésében foglaltakkal szemben is, mert mint az akadémián kívül álló egyesületnek a tagja, ezt a körülményt soha semmiféle formában az igazgatóságnak be nem jelentette”. Bittera Miklós, a fegyelmi bizottság elnökének jelentéséhez Groffits még hozzátette: kéri a tanári kar tagjait, kövessenek el mindent, hogy az ifjúság az efféle politikai természetű megnyilatkozástól tartózkodjék.271 Felszerelés és dotáció Groffits mindig élénk figyelemmel kísért tanévnyitó beszédeiben keveset szólt az akadémia gazdagodásáról, anyagi helyzetének lassú javulásáról, ami a külső szemlélőnek inkább szemébe ötlött. Faber György, a Gazdatiszti Lapok szerkesztője óvári látogatásáról hazatérve, Groffits működését méltatva írja: „bámulatra méltó az a fejlődés, amelyet igazgatósága alatt az óvári Alma Mater felmutat. Szertárai kiegészülnek, új, modem laboratóriumok létesültek. Még az alagsorok is igénybe vétettek s ahol tavaly keltetőgépek csipogtak, ott ma kékfényű asztali lámpák mellett mikroszkópok sorakoznak, hogy a hallgatók este is folytathassanak gyakorlatokat. Elöljár az óvári akadémia az öntöző gazdálkodás elméleti és gyakorlati oktatásában is: heti két órában adják elő1', de gyakorlatban is látják, „az akadémia ugyanis megvásárolta az ötholdas piarista kertet, amely közvetlenül az akadémiai épületek mellett fekszik, és amelyet patak vesz közül”.272 Nehezebb volt a gyakorlótér megszerzése: egy más célú alapítványból és az ifjúsági segélyegylet kölcsönéből vették. 1936-tól, Darányi Kálmán 155
