Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)
4. Az akadémia a trianoni békeszerződés után (1920-1942)
miniszterelnöksége alatt kezdődött gazdasági fellendülés az akadémia ellátásában is éreztette hatását — bár az állam most sem adta számolatlanul a pénzét, ami kevesebb volt annál, mint amennyit kutatásaikra szerettek volna fordítani a tanszékvezetők. Szóvá is tette azt Nyíredy István 1940 őszén és indítványozta: a tanári testület kérje a kutatási keret felemelését, mert a ,,tanszékenként 300 P nem elegendő, laboratóriumi kísérleteket ennyiből végrehajtani nem lehet. Ennek legalább a kétszeresére lenne szükség átlagban. ’,273 Lett foganatja a javaslatnak: „költségvetésen kívül” a minisztérium tudományos kutatásra még 2500 pengőt, új cselédlak, gépszín, lóistálló építésére, kísérleti téri épületek javítására 38 ezer, óvóhely létesítésére 3 ezer pengőt utalt ki az 1940/41. tanévre. De meg is termelte busásan ezt az összeget az akadémia gazdasága: ugyanez a gazdasági év 42 783,47 P tisztajövedelemmel zárult. „A nyereségből egy kh-ra 81,82 P esik, és az össztőke kamatozása 3,51% egy naptári évre számolva” — adja tudtul az akadémia 1940/41. tanévi jelentése. Ekkoriban merült fel az eddig örökbérletként birtokolt akadémiai ingatlanok megvásárlásának a gondolata is. Az ügyletet Albrecht főherceg jószágkormányzója kezdeményezte.274 (Nem nehéz összefüggést találni az eladási szándék és a meghirdetett földreform között.) Először az öntözésre kiválóan alkalmas márialigeti gazdaságot, majd a Károly Lajos-féle hitbizományból a Vár 3. sz. épületét és a Várat is a 67 holdas ingatlannal együtt kínálták megvételre.275 Az adásvételi szerződést a minisztérium 1940-ben alá is írta. A vételárból átírási illetékként a város „nem számított, váratlan... kb. 4000 P bevételhez jutott”. Groffits át is írt a polgármesternek: a tanári kar kéri, hogy ebből az összegből a kerítést és az akadémia előtti járda költségeit egyenlítse ki.276 A legszükségesebb renoválások végzésekor a várkapura a magyar címert helyezték, a főhercegit pedig — Albrecht főherceggel egyetértésben — az igazgatói iroda várószobájában fogják elhelyezni.277 Oktatás és kutatás Az 1935-ben kiadott új tanterv túlzsúfoltságának, megterhelően magas óraszámának következményei az oktatókat is kellemetlenül érintették, de a vizsgakövetelményekből nem engedhettek. A megoldást a négy tanévre emelt főiskolai képzéstől remélték, addig szigorú önmérsékletet tanúsítottak. így pl. a Hungária Műtrágyakénsav és Vegyipari Rt. a műtrágyázás tárgyköréből 1 éves szeminárium bevezetését javasolta. Bittera, jóllehet szerette volna, ha hallgatói még többet tudnának a műtrágyázásról, mégis úgy válaszolt, hogy nem tartja indokoltnak e szeminárium bevezetését, mert a „növénytermeléstan és az anorganikus kémia behatóan foglalkozik” e tárgykörrel.278 A legnagyobb gondot a kereskedelmi és a jogi ismeretek alacsony óraszáma okozta továbbra is, amiről Groffits már az 1938-as tanévnyitó beszédében szót ejtett. A minisztérium úgy segített ezen, hogy az V. és VI. félévben heti 2 órában előadott „Mezőgazdasági kereskedelemtan” című tárgy helyett az V. félévben a „Kereskedelem és váltójog”, a VI. félévben pedig a „Mezőgazdasági kereskedelmi ismeretek” előadását rendelte el.2’9 Az akadémia hagyományainak megfelelően most is érvényesült a „kutatva oktatás”, ami azt jelentette, hogy a hallgatók , .elsőkézből ’ ’ értesültek az új eredményekről. Ennek az volt a legfontosabb feltétele, hogy az új oktatók is bekapcsolódjanak a kutatásokba. így volt ez Karkovány Ákos esetében is, aki a Keszthelyre áthelyezett Vladár Endrétől vette át a Gépkísérleti Intézetet. Már az 1932/33-as tanév megnyitásán elmondott „gépek szerepe a gazdasági válságban” című előadásában a kívülállók előtt is bebizonyította széles látókörét, a mezőgazdaság gépesítésének nemzetközi irányzatait tükröző tájékozottságát. Azóta kitűnő nyelvismerete révén széles körű kapcsolatokat épített ki a világ minden tájának sok jelentős kutatójával, s természetesen az ő nevét is jól ismerték külföldön, hiszen az elsők között foglalkozott a biogáz hasznosítási lehetőségeivel. Az állomás tevékenysége is alaposan megnövekedett. Bittera Miklós mostanában is a legtöbbet publikál, munkatársai közül Gruber Ferenc legelőgazdálkodási kutatásaival szerzett érdemeket s a harmincas évek közepén a zöldmező-mozgalom kibonta156
