Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)
4. Az akadémia a trianoni békeszerződés után (1920-1942)
kiépítését. Az okleveles gazdákat juttassák 25—50 — esetleg 100 — holdas birtokokhoz avval a kikötéssel, hogy mintagazdaságot rendezzenek be, és „törlesztés fejében” szaktanácsokkal lássák el a környék gazdáit.256 Megszólal egy 1890-ben Óvárott végzett „öreg gazda” is, akinek birtokvásárlásra összekuporgatott pénzét a háború utáni infláció elvitte. De föld nélkül nem lehet gazdálkodni. S a gazdát — ha nincs állása, nincs pénze birtok vásárlására, a tervbe vett földbirtokreform kapcsán „valamilyen alakban földhöz kell juttatni”.257 A fentiekkel hasonló gondolatokat fejtegetett Vutskits is abban az emlékiratban, amelyet a gazdatiszti egyesület vezető tisztségviselőjeként írt,258 Világhy Károly pedig „telepítési kísérleti állomás” felállítását javasolta.259 Az óvári javaslatok kedvező visszhangra találtak ugyan,260 de csak részben váltak valósággá, s az állástalan diplomások száma csak lassan csökkent. Az üzemtani tanszék 11 munkahelyére még 1940-ben is 115-en jelentkeztek.261 Óvár — az agrárértelmiség ébresztője Az oktatói kar — rendes körülmények között — tanította az ifjúságot, kutatott, de a falakon kívülre csak akkor lépett, amikor a nemzetközi és a hazai tudományos élet szólította, továbbá azért, hogy a környék mezőgazdasági lakosságának az ismereteit gazdagítsa. A húszas évek második felétől a tartóssá vált munkanélküliség arra kényszerítette a tanári kart, hogy az ősi falakon kívül is tevékenykedjék azért, hogy a falakon belül megfelelhessen rendeltetésének. S miközben a szaktudásnak, mint — Groffits szavaival — „szellemi és anyagi erőforrásaink” kihasználásának nélkülözhetetlenségét magyarázták, megérezték a tanári kar tagjai ennek etikai oldalát, vagyis rájöttek a hivatásetika értékeire is. (És az értelmiségi tudat itt kezdődik, amikor nem marad meg a szakember a „hogyan kell csinálni” mellett, hanem az érdekli, izgatja — és meg is határozza —, mit kell tenni a társadalom, a haladás érdekében.) A gazdatiszti kataszter összeállítása közben Óvár kapcsolatba lépett az ország szinte valamennyi szakemberével és kiváltotta rokonszenvüket, amit Groffits és a tanári kar társadalmi méretű „álláskeresése” még öregbített. így lett Óvár — akaratlanul — az ébresztője a korszerűen gondolkodó, a magyar föld iránt elkötelezett szakemberek hivatástudatának. A gazdatisztek egyesülete262 is érdeklődéssel tekintette az óvári erőfeszítéseket, és hamarosan partneri kapcsolatot alakított ki a tanári karral, elismerve annak szellemi vezető szerepét.263 Groffits a felsőházban és a szakoktatás különböző fórumain, Vutskits a MGEOE vezetőségi tagjaként,264 Világhy a sajtóban hallatta szavát az agrárértelmiség érdekeiért, de több volt óvári növendék is megszólalt.265 Elég a Gazdatiszti Lapok néhány évfolyamát átlapozni ahhoz, hogy az olvasó meggyőződjék: az óvári akadémia oktatói karának, végzett gazdászainak és hallgatóinak a szellemi közössége a harmincas évek közepe táján döntő szerepet játszott a modem magyar agrárértelmiség kibontakozásában. Az ifjúság A harmincas évek második felének ifjúsága már ezt az új „óvári szellemet” szívta magába, amely a múlt értékeit új vonásokkal: a társadalom iránti felelősségérzettel, az útkereséssel, a jövő aggodalommal teli, mégis bizakodó építésével ötvözte. A hallgatóság szociális összetételében nem érzékelhető jelentős változás: kb. egy harmaduk térhet vissza a családi birtokra gazdálkodni,266 kétharmad részük „a szegény középosztály” gyermeke. Változást inkább az ifjúság arculata mutat: „évről évre fokozott komolyság mutatható ki”, becsületesen tanulnak, és nem a megnövekedett követelményekre panaszkodnak, hanem a rendelkezésre álló tanulmányi időre. A heti óraszám az 1935-ös reform óta az egyik évfolyamon meghaladja az ötvenet. „Reggel 8-tól este 6-ig padbanülés és erős figyelés után, vajon tud-e még tanulni otthon a fiatalember?” A zsúfolt órarenden csak a négy évre emelt tanulmányi idő segíthet. A gyászos szigorlati eredményen nem lehet csodálkozni, az elégséges mögött viszont lehet tisztességes tudás, mivel ennek 154
