Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)
4. Az akadémia a trianoni békeszerződés után (1920-1942)
rárszervezkedés jelentősége; Szükséges-e a gazdatiszti törvény revíziója?” Továbbá Barsy Sarolta előadása: „A magyar nők helyzete a gazdaságban.”200 (Ez utóbbi is jelzi: a „nőtlen” esztendők után egyre több a lány az akadémián, és állják a versenyt a fiúkkal.) Úgy tűnik, a harmincas évek elején a hallgatóság komolyan vette a tanulást, legtöbben a tudás kedvéért iratkoztak be az akadémiára. Ez nem csupán a tanulmányi eredményben nyilvánult meg: az 1933/34. tanévet minden hallgató szabályosan befejezte és minden harmadéves sikerrel tette le záróvizsgáját,201 és az ifjúság Gazdasági Egylete is kiválóan működött ezekben az években, bár anyagi alapja az infláció — és a helybeli bank csődje — miatt elenyészett.202 A legjobb előadások minősítése: „évkönyvi felvételre” csupán a legmagasabb értékelést jelentette, hiszen évkönyv többé nem jelent meg. „Fájdalomdíjul” az FM kilátásba helyezte, hogy a legjobb előadásokat pénzjutalomban részesíti — amint ezt Groffits igazgató Siegel Gusztáv III. éves hallgatónak „A lucemaliszt és jelentősége” című előadása után közölte.203 Egy másik — Rákosy Lajos: „Fejőgéppel szerzett gyakorlati tapasztalatok” című előadása országos sikert aratott. Meg kellett ismételnie az OMGE tejgazdasági bizottsága ülésén, majd „Összehasonlító kísérletek a kézi- és gépfejés eredményei között” címmel megjelent a Köztelekben is.204 A szociális kérdések iránti érdeklődésnek a húszas évek elején elhintett magvai kicsíráztak. Nem véletlen, hogy Kerék Mihály, a Falu Szövetség főtitkára kezdeményezésére a mezőgazdasági munkások életviszonyairól felmérést végeztek 1933-ben. Kerék Mihály a felmérés eredményét a Gazdasági Egylet 1934. májusi ülésén ismertetve, elmondta, hogy a mezőgazdasági munkások keresete sok helyen a létminimum alatt van. Apróállataikat is eladják, és ezeket nem tudják pótolni. Világhy Károly tanár, az egyesület védnöke hozzászólásában hangoztatta, hogy a mezőgazdasági munkásság sorsa nem közömbös az országra nézve sem.205 Új sportág: a lovaglás 1931-ben Kovács József vette át Újfaluczky Józseftől a testnevelés oktatását és edzőként több kiváló sportolót nevelt: Izinger Pál, Szabados (Puskás) Vilmos és Mike Imre a futásban szereztek sok győzelmet, Szondy István több sportágban is kiválónak bizonyult; 1935-ben tízpróbán nyert országos főiskolai bajnokságot. Ejury Lajos nyugdíjba vonulása után, 1933-ban Karkovány Ákost választotta meg tanárelnökévé a MOGAAC, társelnökké pedig Révy Dezső tanársegédet. Ő egyben az atléták, ifj. Rázsó Imre gyakornok pedig az evezősök edzője is volt. Az ifjúsági elnök Izinger Pál lett.205a A sportélet 1931 tavaszán a lovaglással gazdagodott: az FM 3 hónapos próbatanfolyamot engedélyezett.206 A következő években minden alkalommal külön kellett kérelmeznie Groffits igazgatónak, mert a minisztérium nem adott végleges engedélyt, hiszen akkor a másik két akadémia is jelentkezett volna. Még a tanfolyam időtartamának megnyújtása elől is elzárkózott a minisztérium, pedig SztankovicsJenőoki. gazda, edző indokolása szerint „3 hónap nem elegendő ahhoz, hogy a kitűzött cél teljes mértékben elérhető legyen”.207 A lovaglás az akadémián csupán sportnak számított, ám a gazdatiszti pályán ebben az időben igen hasznos — olykor nélkülözhetetlen — ismeret, a munkakör eredményes ellátásának feltétele. Valétálás — rádióközvetítéssel és filmezéssel A végzős gazdászok hagyományos búcsúzása — amit a többi gazdasági akadémiához hasonlóan ekkoriban „sárgulásnak” — később a külföldön elterjedt latin „valete” (éljetek jól) búcsúköszöntésből származó, a hajdani bányászdiákok által közvetített,,valétálás”-nak is neveztek — 1933-ban, amikor a gazdasági válság már-már csökkenőben volt, ünnepélyesebb körülmények között történt. Megjelent Darányi Kálmán miniszterelnök is és egyben felavatta a magyaróvári rádióadót. Az új stúdió a sárgulás helyszíni közvetítésével mutatkozott be. Ugyanerről filmhíradó is készült. A helyi lap riportere így írt a látottakról: „A színpompás felvonulást lovasok nyitották meg, ezt aratócsapat követte. A négyökrös szekéren búzakévék és hordók! A sárgulok fáklyákkal vonultak fel, a második sorban Barsy Sári vadvirágos kalapban.” ... És „Hoffmann bácsi is itt volt Bécsből”.208 144
