Précsényi Árpád (szerk.): A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Évkönyve, 1968/69-1972/73

I. A FŐISKOLA ÉS JOGELŐDEINEK TÖRTÉNETE

technikum szakirányának megfelelő, gyakorlati munkában töltöttek, A képzés szakirányú jellegét emelte ki az is, hogy a felsőfokú technikum közvetlen felügyeletét a képzés szakiránya szerint érdekelt miniszter látta el. A művelődésügyi miniszter általános felügyeletet gyakorolt.

Az uj képzési forma iránt megnyilvánuló érdeklődés bizonyítéka, hogy már az 1961. évi III. törvény kihirdetése előtt is létesültek felsőfokú technikumok, 1960-ban és 1961-ben. A 12/1962. (V. 5.) Korm. számú rendelet értelmében ezek az intézmények a később létesült uj felsőfokú technikumokkal együtt egységesen a rendeletben lefektetett alapelvek szerint működtek.

1960-ban és 1961-ben 19 felsőfokú technikum létesült. A rendelet 1962-ben további 21 uj felsőfokú technikum szervezését irta elő.

1962-ben a gépjármüközlekedés, a távközlés és a vasutforgalom szakterületén három felsőfokú technikum kezdte meg működését:- a Felsőfokú Gépjármüközlekedési Technikum Budapest X., Újhegyi ut 14. alatt;- a Felsőfokú Távközlési Technikum Budapest IX., Gyáli ut 22. alatt, és- a Felsőfokú Vasutforgalmi Technikum Szeged, Marx tér 14. alatt.

A három felsőfokú technikum felügyeleti főhatósága a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium volt. Az intézményekben az oktatás az 1962/63. tanévben indult meg.

A népgazdaság egyéb ágaihoz hasonlóan a gépjármüközlekedés, a távközlés, a vasúti forgalom területén is szükség volt a technikusnál magasabb elméleti képzettségű, egyben igényesebb gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakemberekre. A gépjármüközlekedés területén például a forgalmi-kereskedelmi szakon a szaktechnikusképzés megindításáig a legmagasabb szakmai képzést a KPM Autóközlekedési Ta9