Précsényi Árpád (szerk.): A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Évkönyve, 1968/69-1972/73

I. A FŐISKOLA ÉS JOGELŐDEINEK TÖRTÉNETE

nintézet Forgalmi Tisztképző Tagozata adta, rövid tanfolyamok keretében. Hasonló megoldást alkalmazott a MÁV és a Posta is.

A Felsőfokú Gépjármüközlekedési Technikum, a Felsőfokú Távközlési Technikum és a Felsőfokú Vasutforgalmi Technikum képzési célkitűzéseit a szakemberképzéssel szemben felmerült igényekkel összhangban fogalmazták meg; arra törekedtek, hogy olyan marxistaleninista világnézetű, szocialista erkölcsű, korszerű elméleti és gyakorlati felkészültségű, felsőfokú ismeretekkel rendelkező szakembereket képezzenek, akik alkalmasak arra, hogy:- autóközlekedési és autójavító vállalatoknál műszaki és forgalmi középszintű irányitó szakemberként,- a vezetékes és vezetéknélküli távközlési üzemfenntartó szolgálatban középszintű vezetőként,- a vasúti szállitási folyamat irányításánál középszintű vezetőként

tevékenykedjenek.

Az 1961. évi III. törvény kimondja, hogy a felsőfokú oktatás a középfokú oktatásra épül, a 12/1962. Korm. számú rendelet pedig megkívánja, hogy a felsőfokú technikumok gyakorlati oktató-nevelő munkájukat a képzési szakirányuknak megfelelő üzemekkel, intézményekkel együttműködve valósítsák meg.

Részint ebből a kettős követelményből, részint az azonos szakminisztériumi hatáskörön belüli szorosabb együttműködési lehe tőségből és készségből épültek ki a három KPM felsőfokú technikum kétirányú kapcsolatai:- kapcsolat az azonos szakirányú középfokú képzéssel;- kapcsolat az oktatás szakirányának megfelelő üzemekkel és intézményekkel.

A gépjármüközlekedés, a távközlés és a vasutforgalom szakterületei részére a technikusi szintű képzés az Autóközlekedési Tech10