Précsényi Árpád (szerk.): A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Évkönyve, 1968/69-1972/73
I. A FŐISKOLA ÉS JOGELŐDEINEK TÖRTÉNETE
Az 1969/70-es tanévben a Kar keretében egy újabb szak - a vasútgépész szak indult. A szak szervezésénél és indításánál a BME Közlekedésmérnöki Kara és a MÁV nyújtott értékes segítséget. 1969. folyamán a Budapesti Műszaki Egyetem a Szerb utcai épületben további helyiségeket szabadított fel az oktatás részére. A Kar később saját erőből belső átalakításokat végeztetett, tanszékek, igazgatási és gazdasági tevékenységgel foglalkozó részlegek elhelyezését tette ezzel lehetővé. A hallgatók részére KISZ kluhbot alakítottak ki. 1969- ben a Szerb utcában több alapozó tantárgy gyakorlati foglalkozásainak helybeli megtartására, laboratórium építését kezdték meg, amely 1970. novemberére készült el. Megindultak az utépitési laboratórium tervezési munkái is. A gyakorlati oktatáshoz nélkülözhetetlen laboratóriumi foglalkozások megtartására további segítségként a BME Építőmérnöki, Közlekedésmérnöki karai, MÁV intézmények és üzemek biztosítottak lehetőséget. Az 1968/69. tanévtől kezdve kari könyvtár működött. 1970- ben a Művelődésügyi Minisztérium a Közlekedés-építési Karon jóváhagyta a hídépítési, a marxizmus-leninizmus, műszaki alaptárgyi, utépitési, vasútépítési, vasútgépészet! tanszékek és nyelvi lektorátus szervezését. A korábbinál jobb személyi feltételek biztosítása érdekében lépések történtek elsősorban a szakoknak megfelelő vezető-oktatói álláshelyek főállású oktatókkal való betöltésére. A Kar szervezési teendőinek sorában jelentős esemény volt a BME és a KPM szakfőosztályai segítségével az oktatási-nevelési, a tudományos-, ipari- és nemzetközi kapcsolatok, és a műszer- és laboratóriumi bizottságok létrehozása. A Főiskola leendő székhelyével a kapcsolatok kiépítésére és a már fennálló kapcsolatok ápolására törekedve, a Közlekedés-épitési 30
