Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1981

1981. április 25., Főigazgatói tanács rendes ülése - 1. Javaslat a főiskola gazdálkodási rendjére - 2. Előterjesztés a főiskolai kutatásokról és javaslat a következő ötéves kutatási tervre - 3. Intézkedések az ifjúsági törvény végrehajtásáról kiadott 108/1981, MM számú utasítással kapcsolatban - 4. Javaslat a munkaterv feladataira, valamint a jövő tanév időbeosztására - 5. Beszámoló a főiskolai sport helyzetéről és feladatairól - 6. Tájékoztató - 6.a. az MSZMP Politikai Bizottságának a felsőoktatás helyzetéről és fejlesztéséről hozott határozatáról; - 6.b. az új főiskolai tanterv kidolgozásának előkészületeiről;

/- 7 -ezt a beszámoló említette* A dokumentáció rendkívül tág ivü, és Igen nagy munkáról tanúskodik. E megállapításunknál figyelembe vettük ezt az elmúlt korszakot, amely a fó'iskola Győrbe települése óta telt el, a nagy beruházás kivitelezésének, a szervezeti felállásnak, az oktatás megszervezésének gondjaival, a leírtaknál nagyobb igényt senki sem támaszthat a főiskoláyal szemben.

A tervre vonatkozóan súlyosabb ellenvetéseket kivárnunk tenni. Nem értünk egyet azzal a módszerrel, ami az 1970-80-as évekről készített beszámolóban és a tervben tükröződik, hogy tudniillik a témáknak egy széles terítésével elébe megyünk a megbízóknak, alkalmazkodunk a megrendelők - megbízók - követelményeihez, ez d tervrészre vonatkozóan túlhaladott.

Az MSZMP Politikai Bizottsága 1981. február 2-án igen kemény hangú határozatot hozott az egész felsőoktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. Ebben a határozatban egy minőségileg uj szerep vár a magyar felsőoktatás intézményeire.

Nem csupán arról van szó, hogy az oktatáson felül megmaradó kapacitás hasznosítására van lehetőség, és ez a fennmaradó kapacitás ömölhet be, válhat részévé az oktatási anyag színvonala megtartásának és belső fejlesztésének. A felsőoktatási intézmények, igy a főiskolái is az országos kutatóbázis szerves részei, alappillérei kerülnek előtérbe. A Tudománypolitikai ^Bizottság 1980. évi határozata nyomán a mai 123 kutatóintézet vissza fog szorulni és a távlati célkitűzések szerint az 1990-es évekre csupán mintegy 5-6 központi jellegű teljes^vertikumot átfogó intézet marad meg. A kutatási-fejlesztési munka súlya áttolódik a vállalati kutató, fejlesztő helyekre, valamint az egyetemekre és főiskolákra.

Ezekből uj feladatok adódnak a főiskolákra is. Ez a határozat érlelődött évek óta. Éppen ezért felülvizsgálatra kerülnek az egyetemeken és főiskolákon a tanszéki kutatóhelyek is. Egyfelől^a tanszéki, egységtől magasabb szervezettségű kutatóhely felé kell lépnünk, másfelől a felsőoktatatási intézményeknek ki kell alakitaniok önálló^profilúkat, sajátos arculatukat. Ez az arculat nem kizárólag az oktatási feladataik által meghatározott, tehát nem csak a környező iparághoz, szakághoz illetőleg az általuk lefedett tudományterületekhez kapcsolódó. Ezzel a tézissel és a priori megközelítéssel kezelve ^ezt a tervet, hiányzik belőle az a néhány jól koncentrált és távlatra előremutató terület, nem részkifejtése, hanem globális megragadása, amelyeknek a főiskola gazdája kíván lenni, vagy szeretne lenni a tervidőszak végére. Nem irreális dolgokat kérnénk^és követelnénk a főiskola vezetésétől, a tisztelt tanácstól. A mai bizonytalan tervezési és költségvetési szempontból teljesen elmaradott, késében lévő állapotban nem lehet lerögzíteni azt, hogy ma ez vagy az lenne a kiemelendő. A kezünkben lévő széles, terítésből senki kívül-!, álló nem tudja megítélni, écákat és ötleteket adni, hogy mik