Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1975
1975. január 22., Főigazgatói tanács rendes ülése - 1. A Főiskolán folyó marxizmus-leninizmus oktatás helyzete és feladatai. Előadó: Dr. Varga László főigazgatóhelyettes. - 2. Beszámoló a Tanács legutóbbi ülése óta eltelt időszak fontosabb eseményeiről. Előadó: Dr. Hegedűs Gyula főigazgató. - 3. Beszámoló az oktatók egyéni továbbképzési terveinek teljesítéséről. Előadó: Dr. Varga László főigazgatóhelyettes. - 4. Tájékoztató a tudományos és fejlesztési alap (TKFA) keretében folyó munkákról és az 1975. évi tervekről. Előadó: Tallós Elemér főigazgatóhelyettes. - 5. Beszámoló az 1974. évi nemzetközi kapcsolatokról. Előadó: Tallós Elemér főigazgatóhelyettes. - 6. A hazánk felszabadulása 30. évfordulójának főiskolai megünneplésére vonatkozó rendezvények terve. Előadó: Dr. Varga László főigazgatóhelyettes. - 7. Bejelentések.
társadalmunk jelenlegi problémáinak utópikusmoralizáló, elvont humanista megközelítésében jut kifejezésre. Jelenleg is probléma a különböző forrásokból — a politikai-közéleti érdektelenségből és passzivitásból, a világnézeti nevelés nem megfelelő pedagógiai módszereiből, az ideológiai-politikai fogékonyságot is tompító túlterhelésből — táplálkozó hallgatói közömbösség. Ezt sem a marxizmus—leninizmus oktatás, sem az ifjúsági szervezet tevékenysége nem oldja még fel. 3. a) A filozófiaoktatás jobban támaszkodik a szaktudományok, elsősorban a természettudományok — filozófiailag is fontos — legújabb eredményeire, s keretei között nagyobb teret kap a polgári filozófia bírálata. Növekedett a jelenlegi történelmi korszak lényegi összefüggéseit érintő témák (a modern kapitalizmus sajátosságai, a tudományos technikai forradalom stb.) szerepe az oktatásban. A filozófiaoktatás hatékonyságát, törzsanyagának korszerűsítését a filozófia-tudomány hazai és nemzetközi helyzete, valamint az oktatás non kielégítő feltételei gátolják. Az 1968-ban végrehajtott óraszámcsökkentés miatt a legtöbb helyen megszűnt a filozófiatörténet, a valláskritika és a logika önálló és kötelező tantárgyként való oktatása. Az etika a tanárképző főiskolákon és az orvostudományi egyetemeken kötelező, ugyanakkor a tudományegyetemek tanári szakjain csak fakultatív tárgy. Az etikaoktatásban erősödött szocialista társadalmunk erköcsi problémáinak elemzése, de még nem küzdöttek le teljesen az elvont moralizálást. b) A politikai gazdaságtan-oktatás a marxista közgazdaságtudomány mai eredményeinek szintjén mutatja be a modern kapitalizmus helyzetét, fő problémáit és ellentmondásait, és igyekszik választ adni a szocializmus építésének közgazdasági kérdéseire. A szocializmus politikai gazdaságtanának oktatása közelebb került a közgazdasági gyakorlathoz, de gyakran a gazdasági mechanizmus által felvetett gazdaságpolitikai problémákhoz túlságosan ragaszkodva tárgyalta az alapkategóriákat. A többi szocialista országban lezajlott reformról az oktatásban kevés szó esik. A szocializmus politikai gazdaságtanának — bár egyes kérdéseket elmélyültebben és konkrétabban tárgyal — teoretikus színvonala, ideológiai, politikai meggyőző ereje változatlanul nem tekinthető kielégítőnek. c) Alapvetően helyesnek bizonyult a tudományos szocializmus 1968-ban bevezetett új programja, amely a munkásosztály osztályharcának nagy stratégiai korszakain belül a tematikus felosztást követi. Ez lehetővé teszi, hogy a hallgatókat ne terheljék a program eméletipolitikai kérdéseinek megértéséhez nem feltétlenül szükséges történeti tényanyaggal, s hogy napjaink politikai kérdései előtérbe kerülhessenek. A tudományos szocializmus oktatásban a legnagyobb problémát a magyar munkásmozgalom elvi kérdéseinek és a szocializmus építése hazai tapasztalatainak tárgyalása jelenti. Ennek oka mindenekelőtt az. hogy az időközben bekövetkezett nagyarányú óraszámcsökkentés miatt a hazai tapasztalatok elemzésére, a legfontosabb elvi-politikai kérdések megtárgyalására nem jut kellő idő. ^Különösen élesen vetődik fel ez a probléma a tudományegyetemeken, ahol a tudományos szocializmus alaptanfolyamának óraszáma 1968-ban 120 óráról 56 órára csökkent. Ilyen órakeretben a tudományos szó cializmus tananyagának oktatása nem lehet hatékony. d) Az elmúlt években kezdődött el a szociológia oktatása néhány tudományegyetemen, valamint műszaki, agrár- és orvostudományi egyetemeken. A szociológiaoktatás kiszélesítésének igénye elsősorban a szakszociológiák be vezetésének sürgetésében fejeződik ki. A szakszociológia oktatását többnyire a különböző szaktanszékeken végzik. Nincs megfelelő kapcsolat a szakszociológiát oktatók és a matxizmus—leninizmus taszékek között, nincs kellően összeegyeztetve a történelmi materializmus, a. tudományos szocializmus, valamint a szociológia programja. 4. a) Szélesedett a tanulócsoportos oktatás — mindenekelőtt a Művelődésügyi Minisztérium intézményeiben. Ez az intenzív oktatási forma kedvezőbb lehetőségeket teremt a világnézeti nevelés hatékonyságának növeléséhez, ugva :akkor felszínre hozta azokat a nézetkülönbségeket, amelyek az oktatók között az ideológiai és a politikai kérdések értékelésében megnyilvánulnak. Ez veszélyezteti az eszmei-politikai nevelés egységét, s ezt csak erősiti az, hogy néhány helyen teljesen mellőzik az évfolyamelőadásokat. b) Kibontakozott és a hallgatók körében népszerűvé vált a speciális kollégiumok rendszere. Az eddigi tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy speciális kollégiumot olyan témákban célszerű indítani, amelyek kapcsolódnak a hallgatók politikai-világnézeti érdeklődéséhez, a szakképzéshez, és amelyeknek megfelelő kutatási hátterük van. Az oktatásnak alaptanfolyamokra és speciális kollégiumokra való tagolásával a korábbinál kedvezőbbek a feltételek az alapismeretek és az aktuális kérdések színvonalas összekapcsolására, valamint a hallgatók önállóságának kialakítására. c) A marxizmus—leninizmus oktatás egyik akut problémája á színvonalas, az elméletiideológiai és pedagógiai követelményeknek egyaránt megfelelő tankönyvek és jegyzetek 4
