Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1975

1975. január 22., Főigazgatói tanács rendes ülése - 1. A Főiskolán folyó marxizmus-leninizmus oktatás helyzete és feladatai. Előadó: Dr. Varga László főigazgatóhelyettes. - 2. Beszámoló a Tanács legutóbbi ülése óta eltelt időszak fontosabb eseményeiről. Előadó: Dr. Hegedűs Gyula főigazgató. - 3. Beszámoló az oktatók egyéni továbbképzési terveinek teljesítéséről. Előadó: Dr. Varga László főigazgatóhelyettes. - 4. Tájékoztató a tudományos és fejlesztési alap (TKFA) keretében folyó munkákról és az 1975. évi tervekről. Előadó: Tallós Elemér főigazgatóhelyettes. - 5. Beszámoló az 1974. évi nemzetközi kapcsolatokról. Előadó: Tallós Elemér főigazgatóhelyettes. - 6. A hazánk felszabadulása 30. évfordulójának főiskolai megünneplésére vonatkozó rendezvények terve. Előadó: Dr. Varga László főigazgatóhelyettes. - 7. Bejelentések.

- 4 -célszerű indítani, amelyek: kapcsolódnak: a hallgatók politikaivilágnézeti érdeklődéséhez, a szakképzéshez, és amelyeknek meg felelő kutatási hátterük van. Az oktatásnak alaptanfolyamokra és speciális kollégiumokra való tagolásával a korábbinál kedvezőbbek a feltételek az alapismeretek és az aktuális kérdések színvonalas összekapcsolására, valamint a hallgatók önállóságának kialakítására.

c/ A marxizmus-leninizmus oktatás egyik akut problémájává színvonalas, az elméleti-ideológiai és pedagógiai követelményeknek egyaránt .megfelelő tankönyvek ás jegyzetek hiánya. Az elkészült tananyagok nem mindig tükröznek egységes szemléletet. A színvonalas tananyagok készítését hátráltatják a lényeges kérdésekben fennálló nézetkülönbségek, fontos teoretikus problémák tudományos megválaszolatlansága. Legnagyobb a lemaradás a filozófia jegyzetek és tankönyvek megírásában. Az űj_ tananyagok megírását az is késlelteti, hogy a vezető oktattok egy része ezt a munkát minden más feladat möge, helyezi* rÁ'-'L:rimr:"'ügirácnr.k :i.._cs ...L?: c. kblle^irkolcci. és aura-gi-<elií mérése. . ^mrthatatlrn-ul hoaf/a.a f. tc.nr.jayafok kiadó■:i. dtlujMsi kataridéjo ií..

5/ Fellendült a marxizmus-leninizmus tanszékek kutató és publikációs tevékenysége. A tanszéki kutatások közelebb kerültek a gyakorlathoz. A tanszéki tudományos kutatómunkában új vonás a kiemelt távlati és középtávú kutatási témákhoz való kapcsolódás. Több tanszék vett részt a helyi pártszervek döntéseit megalapozó ás helytörténeti kutatásokban. Politikai gazdaságtanból és szociológiából növekedett a szerződéses kutatások száma is.

Helyenként megfigyelhető a részkérdések felé való orientálódás, az ideológiai és politikai szempontból kényesnek tartott kérdések megkerülése. Mindez maga után vonja a teoretikus és szintetizáló kutatások háttérbe szorulásának, a dezideológizáló prakticizmus térnyerésének veszélyét.

A tudományos szocializmus témakörei kutatásának ösztönzésére és támogatására tanszékközi munkaközösségeket szerveztek. A tudományos szocializmus témáinak kutatását lassítja az a speciális körülmény is, hogy az oktatók sok esetben az oktatásban közvetlenül kevésbé hasznosítható témákból Írnak disszertációt.

Továbbra sem tekinthető megoldottnak a kislátszámu tanszékek oktatóinak tudományos tevékenysége, valamint a tanszékeken folyó kutatómunka^irányítása, szervezettsége és anyagi ösztönzése. A jelenlegi támogatási rendszer a társadalomtudományok tekintetében további differenciálásra szorul.

6/ a. A felsőoktatási intézményekben a marxizmus-leninizmus oktatását jelenleg 741 főállású és 140 kinevezett vagy tartósan alkalmazott másodállású oktató végzi. Nőtt oktatóink ideológiaipolitikai felkészültsége, a tudományos fokozattal rendelkezők száma, gazdagodtak oktatási tapasztalataik, és emelkedett pedagógiai felkészültségük.

Az oktatók - néhány százalékuk kivételével - alkalmasak a marxizmus-leninizmus oktatására és a hallgatók világnézeti nevelésére. Szakmai felkészültségük, pedagógiai rátermettségük természetesen nincs azonos színvonalon, ás a növekvő kö-