Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1975

1975. január 22., Főigazgatói tanács rendes ülése - 1. A Főiskolán folyó marxizmus-leninizmus oktatás helyzete és feladatai. Előadó: Dr. Varga László főigazgatóhelyettes. - 2. Beszámoló a Tanács legutóbbi ülése óta eltelt időszak fontosabb eseményeiről. Előadó: Dr. Hegedűs Gyula főigazgató. - 3. Beszámoló az oktatók egyéni továbbképzési terveinek teljesítéséről. Előadó: Dr. Varga László főigazgatóhelyettes. - 4. Tájékoztató a tudományos és fejlesztési alap (TKFA) keretében folyó munkákról és az 1975. évi tervekről. Előadó: Tallós Elemér főigazgatóhelyettes. - 5. Beszámoló az 1974. évi nemzetközi kapcsolatokról. Előadó: Tallós Elemér főigazgatóhelyettes. - 6. A hazánk felszabadulása 30. évfordulójának főiskolai megünneplésére vonatkozó rendezvények terve. Előadó: Dr. Varga László főigazgatóhelyettes. - 7. Bejelentések.

- 5 -vet élmény ekhez nem egyformán tudnak felzárkózni. A kisebb felsőoktatási intézményekben - különösen vidéken - ezek a gondok koncentráltan Jelentkeznek. Egyes oktatók, közöttük olyanok is, akik a marxizmus-leninizmus oktatás megalapozói voltak, egyre nehezebben tudnak eleget tenni az oktató-nevelő és tudományos munka mai követelményeinek. Nagy gond a megfelelő szinvonalu oktatói utánpótlás biztosí­tása. A hallgatók létszámának emelkedése, az új főiskolák létrehozása, a tanulócsoportos oktatás szélesedése ős minde­nek előtt a politikai gazdaságtan oktatók körében meglévő fluktuáció miatt az oktatói szükséglet az utóbbi években Je­lentősen nőtt. Ugyanakkor a szakképzés nem képes kielégíteni ezeket az igényeket. Emiatt bizonyos engedményeket kellett tenni az új oktatók beállításában. Viszonylag nagy számban alkalmaztak közvetlenül az egyetem és főiskola padjaiból ki­került, kezdő oktatókat, illetve olyan szakembereket /Jogá­szokat, orvosokat, agrármérnököket, stb./ akik vállalták a kiegészítő szak elvégzését. Az utánpótlás biztosításának ne­hézsége miatt'is magas a marxizmus-leninizmus tanszékeken alkalmazott másodállású oktatók és óraadók száma. A kezdő ok­tatók alkalmazásának következménye, hogy emelkedett a párton­­kivüli oktatók száma. b. Az 55 felsőoktatási intézményben 91 marxizmus-leninizmus tan­szék és szakcsoport működik. A tanszékvezetőknek többsége al­kalmas feladatköre ellátására, néhány tanszék vezetése évek óta megoldatlan. Lényegében eltűnt az a különbség, amely ko­rábban - elsősorban a tudományegyetemeken - tudományos foko­zatban és besorolásban a szaktanszékek és a marxizmus-leniniz mus tanszékek vezetői között, ez utóbbiak hátrányára fennállt Az egyetemi-főiskolai életben betöltött szerepük nőtt, s ak­tívabban vesznek részt a város, illetve a megye közéletében is. A tanszékvezetők egy részénél a szakmai fejlődéssel és a tu­dományos tevékenységgel nem tartott lépést a vezetői készsé­gek - elsősorban a kezdeményezőkészség -, az ellenőrző munka és az^oktatókkal való foglalkozás fejlődése. Nem kielégítő a tanszékvezetői utánpótlásról való gondoskodás, valamint a pá­lyakezdő fiatalokkal való törődés. 7/ Az Agitációs és Propaganda Bizottság állásfoglalásának értelmé­ben az állami felsőoktatási intézményekben folyó marxizmus-le­ninizmus oktatás továbbfejlesztése érdekében a következő fonto­sabb feladatokat kell megoldani; a. A világnézeti nevelés hatékonyságának fokozása érdekében nö­velni kell a marxizmus-leninizmus oktatás világnézeti nevelő erejét, politikai orientáló szerepét. Fő célunk az, hogy olyan szilárd marxista-leninista világnézettel rendelkező szakembereket képezzünk, akik ismerik a marxizmus-leninizmus elméleti alapjait és ennek segítségével képesek eligazodni a hazai szocialista épitás ás a nemzetközi osztályharc bonyo­lult kérdéseiben. El kell érni, hogy a hallgatók magukénak vallják a párt által megfogalmazott, a szocializmus építésére Áí

Next

/
Thumbnails
Contents