Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1974

1974. október 8., Főiskolai tanács rendes ülése - 1. Tájékoztató a Főiskola szervezeti korszerűsítéséről. Előadó: Kanczler Gyula, az Oktatási Minisztérium Műszaki Egyetemi és Főiskolai Főosztályának vezetője.

24 -Úgy érzem, hogy amire nem adott választ a bevezető, de azért valamit mégis kellene mondani, ez a specializáció problémája. Már az előbb is utaltam arra, hogy mennyire kell befejezett képzést adni és hogy ez, az intézetesités, integrálódás milyen mértékű specializálódással párosuljon. Egy példát mondjak, mint intézet nem változik megfelelően a jelenlegi karnak a közlekedés-épités és hogy az milyen mértékben menjen tovább, azért, hogy az onnan kikerülő közlekedési épitészmérnökök, épitész üzemmérnökök, - hiszen erről van szó, - mennyire legyenek közlekedési épitész üzemmérnökök és menynyire továbbra is hidépitő,- ut,- vagy vasútépitő mérnökök. Ebben az irányban úgy érzem, hogy valamennyire tovább kellene lépni. Ez talán bizonyos fokig választ ad az előző problémákra is.

Széretnék befejezésül talán még egy dolgot.En nagyon sok ideig dolgoztam Magyarországnak, - azt szokták mondani, - a legszebb, legnagyobb méretű intézetében, a Tudományos Kutató Intézetében, a Központi Fizikai Kutató Intézetben. Neve van Magyarországon, külföldön is. Ha ott leirta valaki azt, hogy ő a Központi Fizikai Kutató Intézet osztályvezetője, ezt nem úgy vették, mint hogyha valamilyen Ktsznek az^ osztályvezetőj ej elentkezne a nemzetközi tudományos konf erencián. En nem félteném attól a mi Főiskolánk oktatóinak rangját, tanszékvezető rangját, társadalmi megbecsülését, hogy most osztályvezetőnek fogják hivni, vagy tanszékvezetőnek. De szeretném megmondani, hogy ez az kérdés, ahol véleményem szerint lényegében semmi értelme nincs a dolognak. Szóval nem látom át azt, hogy miért volna szükséges ez addig, ameddig nincsen egy világos állásfoglalásunk az alapvető képzési problémákban és abban, hogy a képzési célkitűzésnek milyen tantárgyi struktúra, milyen oktatási struktúra felel meg. Addig a részlet-szervezetben, az alárendelt szervezetben döntsünk ás esetleg arra irányítsuk. A látványos változást az jelentené,hogy addig ebben a kérdésben végleges álláspontot foglaljunk el, azt is el tudom képzelni, hogy igy alakul, azt is, hogy úgy.

Tabiczky Zoltán:

Kanczíer elvtárs azok között az előnyök között, amelyek az új szervezeti felépítéssel együtt járnak, emlitette a gazdaságosság emelkedését is. Kérdésem arra irányul, hogy van-e az Oktatási Minisztériumnak valamilyen elképzelése arra vonatkozóan, hogy ezt a gazdaságosságot valamilyen konkrét mutatóval kivánják-e mérni, t.i. ma csak egyetlenegy mutató az, ami a költségvetési szervek beszámolóiban, illetve az oktatási szervek beszámolóiban szerepel, az egy oktatóra, egy nappali hallgatóra eső költség. Mindenki tudja, hogy ez helytelen, mert levelező hallgatókat is oktatunk, azt létszámnál r m vesszük figyelembe, de emellett még egyéb mutatókat is lehet k nézni^ illetve itt ott jelenik meg olyan, hogy egy oktatóra jutó hallgatói létszám és egyéb ilyen mutatók. Érdekességképpen megemlítem, hogy nemrég kezdtük meg a Főiskolánk számvitelében elválasztani az oktatás közvetlen ás közvetett költségeit. Ma elhangzott az a kérdés, hogy a laboratóriumok azok hova tartozzanak, tehát egy intézethez tartozzanak-e vagy sem. Elhangzott az, hogy egy hallgató intézeten belül menjen végig, tehát mondjuk, hogy a laboratórium az Intézethez tartozik és az összköltségeket igy kimutatjuk, akkor ki tudjuk mutatni egy intézetben végzett hallgatóra eső költséget, de ha nem az intézethez tartozik, akkor egyéb problémák adódnak. Lényeg az, hogy azt szeretném kérdezni, illetve javasolni, hogy a majd létesítendő bizottság ezzel a kérdéssel is foglalkozzék, mert hiszen Tallós elvtárs beszámolójában hivatkozás történt, hogy nemzet-