Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1974
1974. október 8., Főiskolai tanács rendes ülése - 1. Tájékoztató a Főiskola szervezeti korszerűsítéséről. Előadó: Kanczler Gyula, az Oktatási Minisztérium Műszaki Egyetemi és Főiskolai Főosztályának vezetője.
13 -alakitás az MM álláspontot ás a konkrét javaslatot vette alapul, azt, amelyet az emlitett tanácsülésen már tudomásunkra hoztak. Ezideig csupán az intézetek alakításáig jutottunk el, a szakmai elhelyezés még nem született meg. A győri szervezetnél intézeti felállás van jelenleg, amely szervezeti egység keretén belül még tanszékek funkcionálnak ás ezek képezik az oktatás, a kutatás és a nevelés bázisát. Annyit már is elmondhatunk, hogy messzemenő következtetésekbe ne merüljünk, mert azt hiszem, hogy ez még helytelen lenne, de máris látszik, hogy az Intézet oktatóinak a figyelme egyre inkább az oktatásra, a kutatásra ás a nevelésre irányul. Ez adódik abból, hogy az egyéb kiegészítő, kisegitő feladatok nem képezik az Intézet feladatát, hanem mint igény jelentkezik, ás ezt feltétlen pozitívnak kell értékelnünk, akkor, amikor az első lépések után valamilyen következtetést kell megállapítani. Ez az, amely talán oktatóink esetében is, bizonyos értelemben szimpátiát kelt ezzel a szervezeti átrendezéssel, az intézeti szervezet kialakításával. Vélemánykülönbségek elsősorban részletkérdésekben adódnak, ügy gondoljuk, célszerű lenne .megvizsgálni, a Főosztályvezető által előterjesztett javaslat mellett, a mi elképzelésünket is ás hadd indokoljam talán ezt azzal, hogy mint egy variáns, ez figyelembe venné a hallgatók elhelyez kedési szakterületeit ás a felhasználó igényeit is, Ezért javasoljuk a megalakuló bizottságnak, hogy az MM által előterjesztett intézeti felállás mellett a közlekedési ágazatokhoz igazodó intézeti rendszert is vegye figyelembe, tegye vizsgálat tárgyává. Indokoltnak tartjuk ezt azért, mert egy közlekedési vállalathoz kikerült különböző alapképzésü üzemmérnökök, szakemberek munkája egységes üzemi eállitási munkafolyamatban realizálódik. Igen sok közös határterüten találkoznak a kikerült szakemberek* Különösen érvényesül ez a vasúti üzemvitelben, amelyet a magam részéről a legjobban ismerek. Ezért én is hadd soroljak fel egy intézeti j avaslatot,amelyet a követ kézéképpen neveznénk; elsőként Közúti-közlekedési Intézet, második Intézetként a Közlekedás-ápitésit, harmadiknak a Postaüzemi és Távközlési Intézetet, negyedikként a Vasúti Közlekedési Intézetet javasolnánk. Olyan intézetek ezek, amelyek közvetlenül az előbb emlitett szakképzést vennék alapul, tehát az itt tanuló szakemberek a vasúttal^kapcsolatos összes tantárgyat az elképzelt integrációnak megfelelően hallgatnák . Végig kisárné ez az intézet, intézeti felállás is a hallgatókban az intézethez való kapcsolódást. Központi Intézetnek, tehát az emlitett horizontális szintű kiépitésre, javasolnánk azokat a szakmacsoportokat, - most ne használjak se tanszéket, ^se osztályt, - amelyeket összefogna a Társadalomtudományi Intézet és az Alkalmazott Alaptárgyi Intézet. Az Intézeten belül egységes megnevezésre, ha a tanszék kifejezés nem alkalmazható, javasoljuk ^figyelembe venni az osztály helyett esetleg a szakosztály elnevezést és hadd hivjam fel a figyelmet arra, hogy miután megszűnnek a tagozatok a Főiskolán belül, esetleg még a tagozat elnevezéssel is lehetne foglalkozni, Végezetül kivánok a Bizottságiak e nagy feladat elvégzéséhez igen sok türelmet, gondosságot ás terültekintést, Önöknek pedig köszönöm a figyelmüket. Fodor László-: Tisztelt Főiskolai Tanácsi Az egyik kérdés az, hogy nem esett itt szó, Kisbakonyi elvtárs érintette csak a hozzászólásában, azokról az oktatási egységekről, amo-4r
