Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1974

1974. október 8., Főiskolai tanács rendes ülése - 1. Tájékoztató a Főiskola szervezeti korszerűsítéséről. Előadó: Kanczler Gyula, az Oktatási Minisztérium Műszaki Egyetemi és Főiskolai Főosztályának vezetője.

j k, hogy az ilyen mérvű szektor-eltolódás csak az ipari, gazdasági fejlettség egy bizonyos, magasabb szintjén következhet be, és mi ezt a színvonalat el akarjuk érni. Ekkor az egy főre eső bruttó nemzeti össztermék évi szintjénak növekedése a szellemi dolgozók körülbelül fólzázalékos növekedésével jár, ugyanakkor az egyszázalékos növekedéshez, a felső- és középfokú természettudományos és műszaki végzettségűeknek kb másfélszázalékos növekedésével számolunk. A harmadik szektor növekedése főként a mezőgazdaság foglalkoztatottjainak részarány-csökkenésével jár együtt, vagyis az első szektor rovására történik* A nemzetközi összehasonlitások szerint a mezőgazdaságban foglalkoztatottak részaránya, az ezredforduló előtt, 5-10 százalékra is csökkenhet, mig a második szektoré, tehát a feldolgozó, majd az építőiparé, körülbelül 30-40 százalékra nő. Hazánk fejlődését elemezve, nyilvánvalóvá vált a tervező szervek előtt, hogy a termelő ágazatok további fejlődését az infrastruktúrák ás az ipari, közlekedési szolgáltatások viszonylagos elmaradottsága már ma is fékezi. Ezért a távlati tervek az infrastruktúra szintjének lényeges emelését tűzik célúi. Szélesebb körben értelmezve az infrastruktúrához tartozónak minősítjük a hirközlő hálózatokat /telefon, rádió, táviró, televízió/, a közlekedési utakat, vasutakat, közutakat, légi kikötőket, viziutakat ás kikötőket, a szállitó csővezetékeket és^egyéb más szállítási eszközöket, valamint az energiaellátó berendezéseket és elosztó rendszereket. A műszaki fejlesztési politikában jelentős szerepet kapnak az anyagmozgatási fejlesztési kérdések. Mivel a termelés és fogyasztás nemzetközi méretű növekedésével ^az anyag-^_és árúáramlási folyamatok is egyre inkább hatásos termelési tényezővé válnak, ezt aláhúzzák a következő időszerű fejlesztések és a jelenlegi tények is.

A rendelkezésre álló munkaidő alapnak mintegy 30 százalékát a mezőgazdaságban, a nem mezőgazdasági ágazatokban körülbelül 20 százalékot anyagmozgatásra, rakodásra forditjuk, népgazdasági szint®, kb egy millió ember munkaidejét. E folyamatok . r ér-esités ével és racionalizálásával jelentős munkaerőtartalékok szabr.dithatók fel. A nemzetközi tapasztalatok szerint a termelési technológiák fejlődése megelőzte az anyagáramlási technológiáét. A teljes átfutási időből a^termelésen ás elosztáson belül, a termelési technológiai idő csak néhány százalékot tesz ki, emiatt a forgóeszközök zöme az áramlási folyamatokban van : lekötve. Pontos cél tehát a technikai és szervezési szinvonal emelése utján e folyamat idejének csökkentése.

s

Alátámasztja az elmondottakat az is, hogy pl a vaúti kocsiforduló időnek kb 20%-a jelenleg rakodási idő, bár nőtt a vontatási sebesség, a rakodási ás rendezési idő aránya is. A kocsik mozgásban töltött ideje jelenleg mindössze kb 20%-os. Nagy fejlődés várható a közúti jármüvek fejlődésében. Ennek iránya a gördülő súlyhoz viszonyított fajlagos motorteljesítmény növelése; a hasznos súly ás összsúly arányának javítása utján, a zajártalom csökkentése, a nagyobb üzembiztonság, hosszabb élettartam és a könnyű karbantarthatóság lehetőségének biztosítása. Az autóbusz-gyártásunk már 1977-re európai szintre emelkedik. A termelés jellemzőit tekintve, gépiparunk termelésének kb 8%-át, exportjának kb 20 százalékát fogja kitenni. Pontos helyet foglal el iparunkban jelenleg és a jövőben is a nemzetközi együttműködésre alapozott, korszerű gépkocsialkatrész gyártás. A közlekedés, annak rendszere, a szükebben értelmezett infrastruktúra legnagyobb értékét képviselő része. Hazánkra jellemző, erősödő urbanizáció, majd azt követő úgynevezett szuburbanizáció, a településrendszer fejlődésének általános iránya, a városi közlekedés további növekedését vonja maga után. A tudomány és technika új eredményeit a konvencionális közlekedési ágazatok gyorsan felhasználják. Ezt a jelenlévők nagyon jól ismerik. A mai nagyszabású kísérletek új közle-