Nemes Gábor (szerk.): A győri káptalani magánlevéltár törzsanyagának regesztái (1527-1600) - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Győr, 2011)

Bevezetés

Cimeliotheca kialakításához, melyet ez év november 29-én be is fejezett. Ezt követően hozzálátott a Thecákhoz, melyekkel 1885. augusztus 1 -jéré készült el. A megmaradt levéltári anyagot fasciculusokba rendezte, ezzel még ez év őszén végzett is. Minden Cimeliothecához és Thecához darabszintü lajstromot készített, és minden iratról közölt néhány soros ismertetést.7

Ezekkel szemben a szentadalberti prépostság levéltárát 1881-ben az Arca alapú rendezésről a levéltár régi kapszás állapotát rögzítő elenchusa alapján8 9 visszarendezte erre a régi formára. Ezt követően a levéltári anyagot érintő komolyabb rendezés nem történt. A levéltár talán legkiválóbb ismerője Bedy Vince volt, aki a Győregyházmegye múltjából című sorozatban megjelent köteteiben,4 valamint a Győri Szemlében közölt számos cikkében használta elsősorban a Cimeliotheca és Theca iratait, de Jenei Ferenc és később Gecsényi Lajos is többször merített adatot e gazdag levéltárból.

A csaknem 8000 irat darabszintű rendezése - kisebb megszakításokkal - csaknem egy évtizedet vett igénybe. A Cimeliotheca rendezését Horváth Richárd, az első négy Thecáét Vajk Adám végezte, a fennmaradó rész rendezését jelen kötet szerkesztője készítette. Mivel az így létrejött terjedelmes jegyzék nyomtatásban való megjelentetésére nincs mód, így csak a 1526 és 1600 között kelt iratokról készített regeszták közzétételére vállalkozunk. A regeszták korábbi segédleteinkben már lefektetett regesztázási elvek alapján készültek.10

A kötetben szereplő regeszták - mivel magánlevéltári anyagról van szó - nagyrészt a káptalan birtokaival kapcsolatosak. A kanonokoknak székvárosukon, Győrön kívül Győr megyében Abda, Bácsa (ma Győr része), Borba (ma Táp része), Fehértó, Gyirmót (ma Győr része), Győrszemere, Koroncó, Kóny, Markota és Bödöge, Nagybaráti (ma Győrújbarát része), Nagyécs és Mesterfalva (ma Ecs részei), Nyúl, Rábapatona, Sárás vagy más néven Sáránsér (ma Győr része), Sebes (ma Rábapatona része), Szentpál (ma Győrszemere része), Vámos (ma Vámosszabadi), Moson megyében Csitván (ma Zitzmannsdorf, A.) és Védeny (ma Weiden am See, A.), Pozsony megyében Nádaslak (ma Lúc na Ostrove, SK.) és Püski, Sopron megyében Répcevis, Zala megyében pedig Káptalantóti és Zsid (ma Várvölgy) volt káptalani bir7 Ezeket a rendezés során külön kigyűjtöttük: GyEL Gyűjtemények, Régi mutatók, indexek, П. doboz.

8 GyEL GyKMLt Szentadalberti prépostság levéltára, Elenchus litteralium instrumentorum praepositurae S. Adalberti de Jaurino.

9 BEDY: Győri székesegyház; Bedy: Győri káptalan; Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története (Győregyházmegye múltjából II) Győr 1937.; Uő.: Győr katolikus vallásos életének múltja (Győregyházmegye múltjából V ) Győr 1939.

10 Vajk: Pápoc, 19.

6