Nemes Gábor (szerk.): A győri káptalani magánlevéltár törzsanyagának regesztái (1527-1600) - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Győr, 2011)
Bevezetés
tok." A források nagy részében birtokperekről és hatalmaskodásokról olvashatunk. A káptalan javait elfoglalók között nemcsak megyei nemeseket, hanem számos főúri családot találunk: a Bakithok és a Héderváryak főleg Püski, Gyulaffy László Káptalantóti, a Gersei Pethők Zsid, Erasmus Praun óvári kapitány Védeny ellen léptek fel. Ezek közül is kiemelkedik az az eset, mikor Enyingi Török Bálint és Báthory Bonaventúra 1500 emberükkel Győrre rontottak, és csak a káptalannak 25000 arany kárt okoztak. (56.) Nagy számban találkozunk tizedügyletekkel is. Ennek oka, hogy a káptalant saját birtokain szedett tizeden kívül a püspöki tized negyede is megillette, melyet sok esetben a kanonokok külön adtak bérbe. Ez alapján megtudjuk, hogy Szombathely-, és Arokközkést a Bakithok, majd Liszthy János, Locsmándkést a Bakithok, Weispriacher János, Jurisith Miklós és Nádasdy Ferenc (utóbbi a sopronit is bérelte), a belmurai tizedkést Thurzó Elek és a Széchy család, a komáromi tizedkést Enyingi Török Bálint, Orségkést Nádasdy Tamás, Felkést Sennyei Ferenc kapuvári várnagy, Olajközkést Miklulits Miklós vasvári közjegyző, Olaszka-kést Gersei Pethő Péter vette bérbe. Számos birtokos nem meglepő módon saját birtokának tizedeit bérelte, így pl. a Batthyányiak a németúj-vári, Weispriacher Borbála a lajtakörtvélyesi és a köpcsényi, Weispria-cher János a lánzséri, Wethyezlaw-i Boldizsár és Behem Bemát özvegye Plumegh Margit a mosonszentmiklósi és a lébényi, Eyczinger Ulrik a nezsideri, a nyulasi és a ruszti, a Viczayak a nagylózsi, Kari és Leonhard von Harrach a pamdorfi, a mosonújfalui és a nádvári, Devecseri Choron János a kaboldi tizedet, Maximilian Polhaim pedig Lajta menti Mannersdorf, Hof és Sommerein dézsmáit árendálta.A káptalan székhelyétől viszonylag messze, török hódoltsági peremvidéken fekvő káptalantóti birtokukat több ízben bérbe adták Majtényi László pápai kapitánynak. E témával kapcsolatban kiemelten becses források a tizedjegyzékek (188., 349., 515., 519., 521.), melyek kiválóan egészítik ki a káptalan gazdasági levéltárában található lajstromokat.1’ A források segítségével betekintést nyerhetünk a káptalan belső életébe is, és több kanonok életéről kapunk értékes adalékokat is. A török fenyegetés nemcsak az erődváros kiépítése és császári zsoldosok érkezése által érintette a káptalant, hanem több esetben közvetlen kapcsolatba is kerültek a hadiállapottal. 1531-ben a török támadáskor elpusztult pecsétnyomó helyett kértek újat Ferdinánd királytól (17.), 11 12 13 11 Ezekről bővebben: BEDY: Győri káptalan, 114-262. 12 Erről legújabban lásd: Nemes Gábor. Zaccaria Delfino bíboros győri adminisztrátorsága, Soproni Szemle 64 (2010) 397-413. 13 Lásd HORVÁTH: Feudális, 98-108. 7
