Horváth Richárd (szer.): Feudáliskori gazdasági iratsorozat - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Segédletek 3. (Győr, 2004)
Bevezetés
Bevezetés A Győri Egyházmegyei Levéltárban őrzött káptalani magánlevéltár számos értékes állagból tevődik össze. Ezek közül az egyik legjelentősebb a Feudáliskori iratsorozat nevet viseli. A káptalani magánlevéltárak - melyeket II. József rendeletére választottak le a közhitelű tevékenység eredményeképpen létrejött ún. országos vagy hiteleshelyi levéltárakról - zömében a káptalan saját birtokaival kapcsolatos iratanyagot őrzik szerte az országban. így van ez Győrött is. Ezen iratok általában nagyobb jogbiztosító, peres, úriszéki és gazdasági tárgyi csoportokra oszthatók. A jelen repertóriumban szereplő iratanyag a győri káptalani magánlevéltár két gazdasági állaga közül a régebbi, innen ered elnevezése is. A másik ún. Vegyes gazdasági iratok 1845-1950 közötti irataival a modernebb és lényegesen nagyobb részét képezi a káptalani uradalmakban folyt gazdasági életet megörökítő forrásoknak. Az iratanyag kialakulása meglehetősen jól rekonstruálható. A káptalan korai középkortól fogva meglévő saját birtokain önálló gazdasági tevékenységet folytatott. Saját, zömmel a XIII-XIV. század folyamán kapott, birtokai (részben vagy egészben) az alábbiak voltak: Győr (káptalani városrész), Bácsa, Sárás, Abda, Borba, Csikvánd, Fehértó, Gyirmót, Koroncó, Markota, Bödöge, Nagybaráti, Écs-Mesterfa, Nádaslak, Nyúl, Kóny. Patona, Püski, Sebes, Szentpál-Szemere, Szőkeföld, Vis, Tóti, Zsid, Vámos, Védeny, Zánk, Ócsa.1 Az itt folyt gazdasági tevékenység írásos emlékei képezik az alább ismertetendő levéltári egység alapját. Az iratok a káptalant viszonylag ismeretlen oldaláról, vagyonkezelő intézményként mutatják be, amely működteti uradalmait és begyűjti jövedelmeit. A korai időszakra vonatkozóan sajnos meglehetősen csekély anyaggal rendelkezünk, a források nagy része ugyanis a várost ért történelmi viharok során ma már alig-alig felmérhető károkat szenvedett. Középkori oklevél a korszakból kevés maradt, s ezek sem a jelen iratanyagban, hanem az ún Cimeliotheca et theca név alatti állagban találhatóak, ráadásul nagyobbrészt jogbiztosító jellegűek. A Mohács előtti évszázadokat anyagunkban csupán a káptalan 1497-től folyamatosan vezetett számadáskönyvei képviselik, ez a kötetcsoport viszont Kárpát-medencei viszonylatban is kimagasló forrásértékű. A XVI. század első harmadától azután nagyjából-egészében folyamatosnak mondható a gyűjtemény. Az iratok zömét - a sorozat címe is erre utal - gazdasági jellegű lajstromok és öszszeírások teszik ki. Az iratok nyelve túlnyomó többségükben természetesen latin, némely települések esetében (pl. Hegyeshalom, Védeny) német. A sorozat jelenlegi rendjéről is fontos néhány szót ejtenünk. A XIX. század közepét megelőzően - bár ezt csak sejthetjük, illetőleg analógiák 1 Bedy Vince: A győri székeskáptalan története. (Győregyházmegye múltjából III.) Győr, 1938. (a továbbiakban: Bedy: Székeskáptalan tört.) 113-217. 5
