Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
I. "Őstől maradott jók". Udvarok és hagyományok
20 ,Őstől maradott jók' Vitnyédi István az 1650-es években fogalmazott leveleiben már számos alkalommal az „udvarra”, mint a központi kormányzatra utalt. „Az udvar bánta azon békességet” - írta például 1656-ben Nádasdy Ferencnek, négy évvel később pedig Batthyány Kristóf és Pál nevében arra kérte Zrínyi Miklóst, hogy „ha az udvarnál valami idegen conceptus [szándék] volna felőlek, mitigálja [csillapítsa] tehetsége szerint”.25 Ugyanilyen értelemben említette az udvart Wesselényi Ferenc, aki például 1651-ben arra panaszkodott, hogy „vádoltatom udvarnál az lengyelektől”,26 1667-ben pedig így írt: „őfelsége ezt a nyomot kezdi tapodni, akit mindenkor az udvar követett, azaz érdemeseket contumeliálják [gyalázzák], hogy latrokat remuneráljanak [jutalmazzanak]”.27 28 Az udvar fogalma Mindezek alapján az udvart társadalmi-intézményi értelemben úgy határozhatjuk meg, mint a dominusz kibővített, tágabb értelemben vett családját, 28 ahol a „dominus^ nemcsak a szuverén fejedelmeket jelenti, hanem a nemesi társadalom mindazon kiemelkedő alakjait is, akik birtokuk révén valamiféle hatalommal rendelkeztek a társadalom más tagjai fölött.29 Meghatározásunkban a „ család’ elsősorban társadalmi és szervezeti egységet jelent, úgy ahogyan azt a korai társadalmakban értették, ahol az úr feleségén és gyermekein kívül a velük együtt élők és őket kiszolgálók is a nagycsaládhoz (familia) tartoztak. (A magyar „család” maga is a szláv „celjad’ szóból származik, amelynek jelentése a magyarban kettéhasadt, és később egyaránt jelölte az úr hozzátartozóit, tehát családját, valamint az őket szolgálókat, azaz a cselédeket.30) Az udvar ugyanakkor - egy családhoz hasonlóan - térbeli szempontból inkább ideális, mint reális egység volt. 25Vitnyédi István levele Nádasdy Ferencnek, 1656. dec. 31. és Zrínyi Miklósnak, [1660. aug.j: Vitnyédi: Levelei I. 36. 155. 26Wesselényi Ferenc II. Rákóczi Györgynek, Szendrő, 1651. febr. 26.: Szilágyi Sándor. Wesselényi Ferenc leveles tárcájából 1649-1659. Történeti Lapok (Kolozsvár) 1 (1874): 32, 508. 27Acsády Ignác: Széchy Mária 1610-1679. Bp. 1885. 216. (MTÉ). 28Vő. Aloys Winterling meghatározását: „von dieser Begrifflichkeit läßt sich »Hof« definieren als das erweiterte »Haus« eines Monarchen”: Winterling: Hof 17-18. - A család szót azonban a háznál sokkal pontosabbnak érzem, mivel jelzi, hogy az udvar nem épületekhez, hanem a dominusz személyéhez kötődött. - L. még: „What is a court? The familia or Hofgesinde of a ruler. This would include his kin, a Gefolgschaft of fellow-noblemen, an array of servants and guards”: Duindam: Austrian Habsburgs 28. 29A „dominus” szó középkori használatára: SzekfŰ: Serviensek 28. „dominus lehet az ország minden rendű és rangú földesura”: BÓNIS: Hűbériség 168. 30TESz I. 471-472., 493. Vö. BÓNIS: Hűbériség 66.
