Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
I. "Őstől maradott jók". Udvarok és hagyományok
16 ,Őstől maradott jók: reprezentáció és a mecenatúra színpadai, szellemi irányzatok otthonai. De mégis, milyen volt ez a sokarcú, a modern ember számára szinte mesebelinek tűnő intézmény? Udvarok a koraújkori Magyarországon Az udvari jelenség nem korlátozódott sem a koraújkorra, sem Magyarországra, de még csak Európára sem. A hatalommal rendelkezőket körülvevő emberi közösségek az ókortól az újkorig minden hierarchikus berendezésű társadalomban többé-kevésbé hasonló jellegzetességeket mutattak.4 Az udvar fogalmának pontos meghatározása azonban több oknál fogva nem egyszerű feladat. Az okok egyike az, hogy a szó eleve több jelentést hordoz, másik része pedig arra vezethető vissza, hogy a modern történetírás az udvari jelenség néhány szempontját elhanyagolta. Az „udvar” szó jelentései Az udvar szó a késő középkori magyar nyelvben többféle, egymást részben átfedő jelentést hordozott, csakúgy, mint más európai nyelvi megfelelői, főként a latin curia és aula,5 valamint a német Яо/.6 A magyar udvar maga is a szláv dvor szóból ered, amely szintén ehhez a jelentéscsaládhoz tartozik. Alapjelentésük: ‘a házhoz tartozó, rendszerint körülkerített tér’. Erre ugyan a magyarból csak а XVI. század elejéről van példa, de föltételezhető, hogy a „viszonylag kései magyar adatok mögött jóval korábbi átvétel rejlik, ami bele is illik a házra vonatkozó magyar terminológia korai elemei közé."7 Az alapjelentésből további, egymással összefüggő jelentéscsoportok fejlődtek ki. Az első jelentéscsoport térbeli-építészeti vonatkozásban az uralkodó székhelyét, tartózkodási helyét jelentette, a második pedig társadalmiintézményi vonatkozásban az uralkodó személyes környezetét. 4Vö. Zwischen „Haus” und „Staat”. Antike Höfe im Vergleich. Hg. von Aloys Winterling. München 1997. (Historische Zeitschrift Beihefte, Neue Folge 23); Duindam: Myths 192. passim. 5MKLSz I. 299-300., II. 447-448. - A két szó között volt egy árnyalatnyi eltérés. Vö. Kubinyi András'. Palota-terem. Terminológiai kérdések. In: Castrum Bene 2 [1991] 35- 61.; Uő: Nagybirtok és főúri rezidencia Magyarországon a XV. század közepétől. In: A Tapolcai Városi Múzeum Közleményei 2 (1991) 211-227.: 227., 215. jegyzet. 6Zolger: Hofstaat 304-306.; Winterling: Hof 17. 7TESz III. 1023. L. még: Szamota István-Zolnai Gyula: Magyar oklevélszótár. Pótlék a Magyar nyelvtörténeti szótárhoz. Bp. 1902-1906. (reprint: 1984.) coll. 1026-1028.; Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1988. II. 695-696.; EWUng 1573.
