Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
V. "Csak egy jó véget látunk". Élet és halál az udvarban
Élet és halál az udvarban 435 Emiatt az ügy tovább késlekedett. 1637 októberében Ferrari még mindig Draskovich hazatértét várta, hogy ismét Batthyány Adámhoz utazhasson „pro negotii Salonokiensis finali expeditione”. A commissarius addig is rendtársát, a frankfurti születésű Ludwig Gelphiust küldte Batthyányhoz, aki rohonci német plébános lett, föltehetőleg az akkor távozó Tannaman utódjaként.194 A szalónaki letelepedés halasztásának valódi oka azonban nem a püspöki engedély hiánya volt. A Tridenti Zsinat - amelyre Ferrrari hivatkozott - ugyan valóban előírta, hogy a megyéspüspök engedélye nélkül új kolostor nem emelhető, azonban a megkezdett építkezéseket - a szalónaki romos kolostorépület ilyennek számított volna - engedély nélkül is be lehetett fejezni.195 Ferrari azért halogatta a végleges döntést, mert abban reménykedett, hogy a püspök, ha hazatér, esetleg egy Szalónaknál megfelelőbb helyet is föl fog kínálni a domonkosok számára.196 Várakozásában nem is csalódott. Draskovich püspök ugyanis hazatértekor azt ajánlotta Ferrarinak, - állítólag az új császár, III. Ferdinánd közbenjárásának eredményeként197 - hogy a rend a szombathelyi Szent Márton templomnál telepedjék meg. Ferrari gyorsan döntött, és a Magyarországra visszatérő domonkos rend első kolostora 1638. április 4-én Szombathelyen nyílt meg. A döntés teljesen érthető volt: a rend inkább ezt a viszonylag jó állapotban lévő és katolikus lakosságú megyeszékhelyen található épületet fogadta el, mint a kicsiny, félreeső Szalónakon álló protestáns templomot.198 A szalónaki terv meghiúsulása mégsem jelentette Batthyány Ádám és a domonkosok kapcsolatának megszakadását. A rend tagjai ugyanis 1638 után még évekig működtek Rohoncon. Ludwig Gelphius rohonci német plébánosról ugyan csak 1637 végéről van adatunk,199 * de társa, a konstanzi konventből jött Gabriel Schenk egészen 1642-ig Rohoncon maradt plébánosként. A „fejér barát” és inasa 1638 májusától 1642 májusáig szerepelt 194Ferrarius: Commentarii 607.; Vő. Magyar: Güssing 153. Sigismondo Ferrari levele B. A.-nak, Bécs, 1637. okt. 15.: IvÁNYI: Dominikánus levelek 50—51. n° 18. - Tannaman 1637. július 4-én még Rohoncon volt, ott írta alá Ferrari könyvének cenzori engedélyét: Ferrarius: Commentarii 4. 195Trid., sess. 25., De regularibus cap. 3. - A Zsinati Kongregáció nyilatkozata: „Licet nova monasteria erigi sine consensu episcopi non possint, fabricae tamen eorum jam ceptae sine licentia perfici possunt”: Cone. Trid., az id. zsinati határozat után. 196Ferrarius: Commentarii 607. Vő. Magyar: Güssing 153. 197Historia Collegii Soproniensis Societatis Jesu 1636-1694.: ÖNB Ms 14002. 93. 198Az alapítólevél: Schoenvisner: Antiquitates 321-323. Ld. még: Zsámbéky: Szent Domonkos rendje.; Zsámbéky: Szent Márton-templom. 199Ludwig Gelphius levele B. Á.-nak, Rohonc, 1637. nov. 30.: Iványi: Dominikánus levelek 51-52. n° 19.
