Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
V. "Csak egy jó véget látunk". Élet és halál az udvarban
436 „Csak egy jó véget látunk' a rohonci prebendajegyzékekben.200 Amikor 1642. november 20-án elöljárói visszahívták, Batthyány Ádám „úti levelet” adott neki, amelyben azt írta, hogy a domonkos szerzetes öt éve jött Rohoncra, ahol udvarában és a városiak számára dicséretesen látta el a papi funkciókat.201 Schenk mellett 1639/1640-ben egy magyar származású domonkos szerzetes, Nagymihályi Dénes István is Rohoncon tartózkodott, ő azonban nem plébánosként, hanem udvari papként szolgált. Batthyány Adámot ez alatt az idő alatt Bécsbe is elkísérte, lovat és a familiárisokhoz hasonlóan posztófizetést kapott, amikor pedig az udvar 1639 farsangján Rohoncon tartózkodott, az egyik familiárissal, Farkas Györggyel volt közös szállása. Nagymihályit azonban 1640 február végén Lónyi Mihály vasvári prépost részegséggel, duhajkodással és egyházi emberhez méltatlan viselkedéssel vádolva Rohoncról a győri püspök börtönébe vitette. Az ellene fölhozott, de általa tagadott vádakat Nagymihályi így sorolta föl: „1. Hogy én lettem volna Nagyságodnak kerítője, bezárván Nagyságodat nem tudom micsoda kamarában. 2. Hogy én voltam Nagyságodnak egy fél szeme és cineriusa [kéme], az ki hamis árulkodásimmal mind az udvarnép, mint pedig Nagyságtok között ízt vesztettem és visszavonást szerzettem, az mely dologért Hagymási János uram [főember familiáris] is meg akart vagdalni, az kiben semmit se tudok. 3. Hogy én az Nagyságod udvarában, kinek kegyelmes asztalátúl ... csak kétszer sem maradtam ki ... két hónap alatt minden nap részeg voltam.”202 Sajnos nem tudjuk, hogy mi lett az ügy kimenetele, azt sem, hogy a vádakból mennyi volt igaz, de az világosnak látszik, hogy Nagymihályi nem örvendhetett túl nagy megbecsülésnek az udvariak között. Mikor Schenk 1642 novemberében elhagyta Rohoncot, helyét egy újabb rendtársa, Paul Gering foglalta el, aki azonban úgy látszik, hogy alkalmatlannak bizonyult a plébánosságra. Emiatt Batthyány 1643. április 2-án azt kérte Sigismondo Ferraritől, hogy helyére Gabriel Schenket küldjék vissza Rohoncra. Schenk azonban ekkor már a grazi domonkos templomnak és az ottani domonkos apácák Szent Katalin templomának volt a hitszónoka, így a rend nem nélkülözhette. Azt viszont megígérte Ferrari, hogy utasítja a 2°°báFF. 2lll,Az rohonci fejér barát, hogy elment onnénd, az minemű úti levelet adtam neki”, Rohonc, 1642. nov. 20.: MOL P 1315. 1642. f. 32. 202Nagymihályi Dénes István levele B. Á.-nak, Győr, 1640. márc. 27.: Iványi: Dominikánus levelek 54-56. n° 22. - Farkas György 1638-ban még az inasok között szerepelt, 1639-ban került az uraimék közé (BÁFF).
