Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)

V. "Csak egy jó véget látunk". Élet és halál az udvarban

Élet és halál az udvarban

415

Ádámhoz, hogy ott 1632/1633-ban a rendi katalógus szerint hitszónokként, valamint az úrnő és a horvátok gyóntatójaként működjön.105

Batthyánynak azonban más tervei is voltak a jezsuita atyákkal. Velük akarta ugyanis megindítani birtokainak katolizációját. Ezért Vernich Mátyás végigjárta a környékbeli - valószínűleg leginkább horvátok lakta - falvakat, keresztelt, tanított „az apostolok módján”, és három üresen álló templomban ismét bevezette a katolikus istentiszteletet.106 A jezsuita évkönyv szerint összesen 200 embert sikerült visszatérítenie a katolikus hitre,107 de ezt a rend vezetői kevésnek találták, és a „Missio Bottianiana” (ahogy a rendi évkönyv nevezte) Vernich távozásával egy éven belül véget ért. Amikor néhány évvel később, 1635-ben ismét egy jezsuita, Gaspard Wiltheim készülődött Németújvárra, arra figyelmeztették, hogy „a németek számára igen nehéznek tartják ezt a missziót a magyarok között, egyszer már egy magyar jezsuita is elhagyta azt a nehézségek miatt.”108

A Vernich által visszavett templomok közül az egyik biztosan Szenteleken volt, mert oda 1632 végén Sennyei István győri püspök egy soproni születésű fiatal papot, Lónyi Mihályt küldött plébánosnak. „Pater Vernits uram engem az Nagyságod kegyelmes szárnya alá Szentelekre bevett, hogy németül és horvátul praedikáljak” - jelentette Lónyi 1632. december 4-én Batthyány Ádámnak.109 Hamarosan azonban ő is szembesült a német protestáns lakosság „engedetlensége” miatti nehézségekkel, és 1633. április 24-én távozni szeretett volna. 110

Batthyány Ádámnak azonban sikerült meggyőznie Lónyit, hogy maradjon szolgálatában, mint udvari lelkésze. „Nagyságod udvarában első méltatlan papi káplánja voltam” - írta később Lónyi Mihály,111 Batthyány pedig úgy emlékezett meg működéséről, hogy „udvarunkban két éven át dicséretesen teljesítette a papi feladatokat és még a |katolikus] reformáció munkájában is hasznát vettük.”112

105,Дп aula Illustrissimi Francisci[!] Bottiani recenter conversi: P. Matthias Vernich contionator et confessarius Croatarum, item Illustrissimae Dominae Italicae”: Lukács: Catalogi II. 389.

106AJH I. p. 150. Vö. Kazy: Historia Universitatis 252.; Magyar: Güssing 148., 162.

107AJH I. p. 150.

108Wiltheim: Itinerarium 139.; Koltai: Wiltheim 650.

109L. M. levele В. Á.-nak, Szentelek, 1632. dec. 4.: MOL P 1314. n° 29803.

110L. M. levele В. Á.-nak, 1633. márc. 31.: MOL P 1314. n° 29804.

nlL. M. levele В. Á.-nak, Szombathely, 1639. márc. 18.: MOL P 1314. n° 29821.

112„ultra biennium in aula nostra laudabili sacerdotio functus in reformatione quoque opera eiusdem usi fuissemus”: MÓROCZA: Felső-Örs 130. Vő. Bedy: Felsőőre 79.