Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
I. "Őstől maradott jók". Udvarok és hagyományok
Udvarok és hagyományok 37 Batthyány Boldizsár művelt és vallásos ember volt, aki 1488 őszén Rómába is elzarándokolt az apostolfejedelmek sírjához.91 Vallásosságába az a misekönyv enged némi bepillantást, amelyet deákja, Fáncsi Antal készített számára 1489-ban Kőszegen. Ez a legrégebbi magyarországi laikus misszálé. Azt a célt szolgálta, hogy amikor Boldizsár úr misét mondatott, azt maga is követhesse saját könyvéből. Ezt segítették a magyar nyelvű bejegyzések is. A kisméretű könyvecske a későközépkori vallásosság jellegzetes elemeit is tartalmazza, mint az Apokalipszis huszonnégy vénemberének (Jel 4, 4-10) miséjét, misesorozatokat, és érthető, hogy a deák külön kiemelte a háromkirályokról, Gáspárról, Menyhértről és Boldizsárról szóló misét, amely új lapon, díszes inicáléval kezdődik.92 Ha Batthyány Boldizsárnak voltak is álmai arról, hogy a nagyságosok rendjébe kerüljön, ezek az álmok csak fiaiban valósulhattak meg. Azt azonban tudhatta, hogy ennek útja a királyi udvarban végzett szolgálat lehet. Nagyobbik fiát, Boldizsárt talán a Fejér és Körös megyei birtokok vezetésére szánta (csupán apja halála után, 1520-től lett II. Lajos király kamarása)93, a kisebbiket, Ferencet azonban már gyerekkorában az udvarba küldte, hogy ott „kicsinségétől fogván” együtt nevelkedjen a nála kilenc évvel fiatalabb trónörökössel, II. Lajossal.94 Tizenhét éves korában, 1514-ben már királyi kamarás volt, majd 1517-től a trónralépett új király főpohárnokmestere, tehát báró, 1525-től pedig horvát-dalmát-szlavón bán lett.95 Batthyány Ferenc és II. Lajos király kapcsolatának különleges emléke egy nagyméretű velencei üvegserleg, amelyet utóbb ezüst talppal látták el, és ezen a talpon négyes rímekben olvasható, hogy „Ez Hunyadi Mátyás király billikumja, / Velenczésektűl vett régi ajándékja / Midőn ellenségen lett diadalomja / Ez volt vitézinek áldomás adója // 91 Pálosfalvi: Grebeni 863. 92OSzk Kt MNy 17. Vö. Zolnai Gyula: A Batthyány-misekönyv magyar naptára és lapszéli jegyzetei. MKSz 3 (1895) 106-116.; Sebestyén Gyula: Batthyány Boldizsár misekönyve. In: Emlékkönyv Beöthy Zsolt születésének hatvanadik évfordulójára. Bp. 1908. 199-201.; Radó Polikárp: Batthyány Boldizsár misekönyvének hitelessége. MKsz 1941. 132-14.; Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. Bp. 1966. I. 160-161., 303., 683. 93Paulik: Genealogia ff. 34-35.; Fógel: II. Lajos 52. 94 Brodericus, Stephanus: De conflictu Hungarorum cum Solymano Turearum imperatore ad Mohach historia verissima. Ed. Péter Kulcsár. Bp. 1985. (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum 6.) 24. Vö. Mohács 135. „[Lajos] atyja, László udvarába, s annak utána magával [Lajossal] együtt kicsinségétől fogvást együtt nevelkedett”: Istvánffy- Tállyai 1/1. 186. 95FÓGEL: II. Ulászló 42.; FÓGEL: II. Lajos 55., 117., 135.; Zimányi: Güssing 12-13. Vö. Magyar: Güssing 90.
