Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
AZ UDVARI TÁRSADALOM 359 Életpályájukról és származásukról nem sok biztosat tudunk, mert az összeírásokban nem családi nevükkel, hanem csak mesterségük nevével, tehát mint Trombitás György, Sípos Miklós vagy Dobos János szerepeltek.650 (Emiatt néha az egyes zenészek sem különböztethetők meg egymástól.) Egyes utalásokból tudjuk azonban, hogy a mezei muzsikusok között többen is voltak külföldiek, mint például az 1648-ban évente 40 forintért szolgáló Martin Wronski lengyel trombitás, aki 1649-ben az 55 forintos fizetést húzó Matthias Koppitsch (von Zeyrbach) német trombitással együtt „elszökött hamar”.651 A kiemelkedő fizetésű trombitásokról is okkal föltételezhető, hogy külföldiek lehettek.652 A trombitások más része viszont „saját nevelésű” volt, hiszen a jól fizetett udvari zenészektől azt is elvárták, hogy mesterségüket tanítsák. 1648-ban például Trombitás Lukács tanított egy legényt, 1643-ban pedig Trombitás György szolgáit, Trombitás Jancsit és Tamáskót úgy jegyezték be a németújvári prebendáskönyvbe, mint „kiket mi tanítottunk”.653 Keveset tudunk arról, hogy mit és milyen alkalmakkor játszott ez a tábori együttes.654 Föltehetően voltak „rutinszerű” feladataik, mint katonai sorakozók vagy más jelzések fújása vagy dobolása. Thurzó Imre udvarában például trombitaszó jelezte, azt, amikor az úr útra vagy „mulatásnak okáért ... az mezőre” indult,655 Csáky Istvánnál Szepesváron pedig doboltak az „éteknek feladására ... ebédre és vacsorára”.656 Valószínűleg hasonló szokás élhetett Batthyány Ádámnál is, ahol például 1650-ben és 1661-ben a rohonci ebédlőpalotában föltehetőleg ilyen célból tartottak két rézdobot „Szalonak és Rohoncz várában az mint elrendeltetett az asztalokra mennyi tehénhúst adjanak napjában”, 1640. máj. 17.: Inkv pp. 351-353. 650 A problémáról ld: Király: Zeneélet 440.; Király: Trombitások 122. - Takáts Sándor szerint „világos jele ez annak, hogy a nevezett muzsikások nem született magyarok, hanem cigányok és török rabok voltak” (Takáts: Rajzok I. 434.; vö. Békefi: Vasi várak 31.). A cigány és török zenészek jelenléte azonban a korban egyáltalán nem volt általános (Király: Batthyányak 224.), és B. Á. zenészei között fölbukkanó Cigány Mátyás, Lantos Mamhut, Lantos Musztafa és két kanizsai pribék is inkább kuriózumok voltak (Benda- Koltai: Zenészek 242.; Király: Batthyányak 225.). 651„Kölen-kölenféle rendbeli szolgáinknak és mesterembereknek kiadott konvencióink” (eredeti levéltári pallium egy 1651. évi irat mellett), 1647-1649: MOL P 1322. Föld. fám. n° 1051. Koppitsch konvenciója, 1649. szept. 9.: MOL P 1322. Szerződések (elégett, MÓL Mikrofilmtár 4502. tek.). 652Király: Trombitások 122-128. 6S3PrebkvNú 1643., 1648. Vö. Király: Trombitások 134-136. 654A kérdés általános problématikájáról: Király: Zeneélet 450-454.; Király: Trombitások 138-148. 655MURt 63. n° 4. 656 Förster Jenő: Csáky István gróf utasításai a szepesi vár porkolábjai számára. Közlemények Szepes vármegye múltjából 1 (1909) 116-119.: 119.
