Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
360 ,Az JÓ és hű szolgákat’ is.657 Részt vettek azonban a trombitások, síposok és dobosok az udvari élet reprezentatív alkalmain is. Gaspard Wiltheim följegyezte például, hogy 1636-ban, Batthyány Ádám fiának, az ifjabb Ferencnek keresztelője három napig trombiták zengése és hangszerek muzsikája mellett folyt.658 A fúvósegyüttes tagjai közreműködtek az ünnepélyes templomi szertartásokon és a főúri temetéseken is, ahol gyakran szordinált trombitákat és fedett dobokat alkalmaztak,659 A Vezekénynél elhunyt Esterházyak 1652. évi nagyszombati temetését ábrázoló metszeten Batthyány Ádám udvari serege előtt egy dobos és nyolc trombitás látható lovaikon (59. kép). Az udvari muzsikusok másik csoportját a házi muzsikusok alkották, akik asztali, illetve tánczenét játszottak. Már a XVII. században kialakult a magyar tánczenekarnak az a hagyományos formája, amely hegedűből, kontrát játszó második hegedűből és a basszusszólamot játszó dudából vagy ehelyett az előkelőbb hangszernek számító cimbalomból állt.660 Nagyjából ilyen összetételű volt Batthyány Ádám házi zenekara is, amelynek „magját” egy vagy két hegedűs és egy cimbalmos alkotta. 1646 és 1649 között - a trombitások megnövekedett létszámával párhuzamosan - a házi muzsikusok teljesen eltűntek az udvartartásból, és 1650-ben is csak az egyetlen Hegedűs András képviselte őket. 1651-től ismét fogadott Batthyány cimbalmost, a hegedűsök száma pedig kettőre, majd háromra és négyre nőtt. 1656-tól azonban a cimbalmot Dudás János helyettesítette. Hasonló összetételű (kéthárom hegedű, duda) volt a házi együttes Batthyány Kristóf idejében is az 1660-as években. Némelyik években ezt az együttest billentyűs játékosok és lantosok egészítették ki, mint 1636-ban Virginás Jakab, 1640-ben Bellovszki Mátyás virginás, 1651-ben egy Mahmud (Mamhut) nevű török lantos,661 1655-től pedig Lantos János és Lantos Pál. A házi zenészek fizetése a mezei muzsikusokéhoz volt hasonló. Az első hegedűs (prímás) 32 forintot, a második (kontrás) 16-ot, a cimbalmos pedig 20-25 forintot kapott készpénzben, Virginás Jakab fizetése azonban konvenciója szerint 61 forint volt.662 657InvRo 1650. 149.; InvRo 1661. 226. Vö. Békefi: Vasi várak 28. (téves évszámokkal, nevekkel). 658Wiltheim: Itinerarium 146.; Koltai: Wiltheim 658. 659Szabolcsi: Magyar zene I. 234-238.; Király: Trombitások 138-144. 6^°Szabolcsi: Magyar zene I. 224-227., 49-254.; MZt 460-461. 661Varga J.: Szervitorok 115.; Király: Lantjáték 115.; Király: Batthyányak 225.; Király: Zeneélet 461. 662Benda-Koltai: Zenészek 243. Ld. még: Takáts: Rajzok I. 433.
