Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
AZ UDVARI TÁRSADALOM 313 rek gyermekei” voltak, akiket, „nem azért adtak udvaromban, ne lett volna otthon is mit enniek, hanem hogy tanuljanak”.3'1 A Batthyány-udvarban a prebendajegyzékek szerint az 1630-as évek elején 15-en voltak, majd az 1640-es évekre húsz-harminc közöttire nőtt létszámuk, de ebbe a számba Batthyány Ádám feleségének néhány inasa is beleértendő. Az 1650-es évekre a nemes inasok száma a negyvenet is meghaladta, hozzájuk számítva Batthyány Ádám gyermekeinek tucatnyi inasát is.371 372 Életkorukról alaposabb családtörténeti kutatások híján egyelőre kevés biztosat tudunk. Támpontul szolgálhat, hogy Kemény János 1623-ban 16 évesen lett Bethlen Gábor inasa, Cserei Mihály pedig 19 éves korában Teleki Mihályé.3'3 Valószínűleg Batthyány Ádám inasai is ilyen korban lehettek. A prebendajegyzékekből látszik, hogy néha voltak köztük egészen fiatalok is, akik bort még egyáltalán nem, vagy csak csökkentett adagban kaphattak, mint például Fáncsi Gyurka és Istók 1643 és 1651 között.374 Az idősebbeket viszont, akik már jól lovagoltak, „lovas” vagy „öreg” inasoknak nevezték. Ok urukat a csatákba is elkísérték, és úgy látszik, hogy többnyire szolgájuk is volt, csakúgy, mint az étekfogóknak, akiktől tehát csak szolgálatuk jellege különböztette meg őket. Míg ugyanis az étekfogók főként az asztal körül udvaroltak, addig az inasok az úr személyes szolgálatát látták el. Egy Batthyány Ádám által 1640-ben sajátkezűleg összeírt rendtartás-tervezet, amelyet föltehetően élőszóban kifejtve mondtak el az inasok előtt, a következőképpen határozta meg teendőiket: „1. Az mikor öltözünk és vetkezünk, akkor jelen lehetnek. 2. Azután az ajtó előtt legyenek, continuo [állandóan] mindenkor kettő és több is. 3. Az uraim és magam szolgái közöl, kiket nem ismernek, be ne bocsássák. 4. Az kinek oly idegen embernek, mi dolga volna velőnk, azt megmondják. 5. Az mikor az asztalnál leszök, senkit sem házomban ne bocsássanak. 6. Az egyik mindenkor az házban háljon, mikor itthon vágyónk, szerrel. 7. Az mikor valaki mit akarna oly ismeretlen ember, mondják meg. 8. Az én borom hordósát bízzák Pusérfira [Pusérfi István öreg inasra] és az többit is, egynémelyikét.”375 371Cserei: Erdély 198. Vö. Radvánszky: Családélet 178. 372Ld. pl.: „Németújvári tisztviselőinknek kiadatott ordinariumok az instructióval együtt”, 1656. aug. 17.: MOL P 1322. Föld fám. n° 1305. 373Kemény: Önéletírás 33.; Cserei: Erdély 197-198. 374BÁFF. 375MURt 95. - Pusérfi István 1639-1644 között volt. B. A. inasa. Vö. BÁFF.
