Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
I. "Őstől maradott jók". Udvarok és hagyományok
30 „Őstől maradott jók” Magyar Királyságunkban fekvő jószág birtokába jusson, a »battyáni« predikátumot vette föl nemzetsége nevéül, és az örököseire és leszármazottaira, következésképpen az előbb mondott grófokra is, ... örökös soron továbbszállt.” Mindezt pedig „az annyi évszázadok alatt kiállított, az ő családi levéltárukban és azon kívül is nagy számban található különféle írásos dokumentumokkal” bizonyították.66 Mint a barokk kor más főrendű családjai, a Batthyányak is sokat adtak arra, hogy előkelő származásukat minél régebbi időkbe nyújtsák. Az idézett oklevél annak a családtörténeti kutatómunkának az egyik eredménye, amelyet Batthyány Lajos végeztetett az 1740-es évektől.67 Ekkoriban készültek a németújvári, borostyánkői és talán más várak életnagyságú, számozott, az ősök összes titulusát és érdemét föltüntető ősgalériái,68 valamint azok a festett, nagyméretű családfák, amelyek így foglalták össze a család történetét: „Az örsi sziklából felnövekvő battyáni babérfa” (Petra Orsiana et eadem excrescens laurus Batthyániana) .69 Miután 1764-ben Batthyány Ká-66„qualiter üdém ex antiquissima et vetusta Regni Hungáriáé nobilium de Örss, seu Kiivagó Örss, et gestis variis regni officiis et functionibus honorificis olim clarorum, et possessione quoque plurium fundorum, ac bonorum in eodem Regno nostro Hungáriáé sitorum, palatiique in dicto Küvago-Orss exstructi, jam ante annum 1290. gavisorum, prosapia directe et legitime descendant quidem, ast pronepos comitis olim Mathiae de Örs, possessoris quippe antelati etiam palatii Georgius de Kövago-Örss castellanus eotum castri Strigoniensis impetrata successive, et signanter in anno 1397. ob insignia et praeclara sua merita per donationem Sigismundi imperatoris et regis Hungáriáé possessione Batthyán cum pluribus etiam aliis bonis in Regno nostro Hungáriáé sitis, praedicatum de Batthyan in gentilitium sibi nomen assumpserit, illudque in haeredes et posteritates suos, consequenter in antelatos quoque comites, ... perpetua serie transmiserit, quemadmodum id ipsum si e re foret, et vastitas, productio, et combinatio tantorum a tot saeculis emanatorum diversorum literalium documentorum in domestico archivo ipsorum plerumque adhuc reperibilium admitteret, semet authentice etiam edocere & comprobare posse”: MOL P 1313. Majorátus, Lad. 27. n° 94., MOL A 57. 40. kötet pp. 70-73. 67Erről 1. Rácz: Batthyányak 310-313. 68A németújvári ősgaléria a Burgstiftung Philipp Batthyány tulajdona és a Vármúzeumban látható. Ugyanitt volt már az 1760-as években is: „In Palatio Castelli Némethújváriensis asservatur imagines majorum ex familia Battyaniana cum subscriptis titulis ut sequntur”: Carolus Wagner. Collectio necrologiorum et epitaphiorum (kézirat: OSzK Quart. Lat. 535.) I. ff. 74v-75t>. A borostyánkői ősgaléria darabjai: MNM TKcs 557-579 passim. Vö. BÉKat 32-38. („rohonci ősgaléria” cím alatt). Ezek eredetéről 1.: „Titulaturae effigies abavorum familiae de Batthyány in sala arcis Borostyánkeö pendentium subscriptae (18/19. sz.): MOL P 1320/kk. f. 113-114. - Ezek alapján készült a XIX. században a körmendi kastély számára is egy nagyméretű sorozat, amely 1945-ben elpusztult. L. Nagy Zoltán: A körmendi kastély belső terei 1638—1945 között gróf Batthyány László visszaemlékezésében. In: BEKonf 392. 69MOL Tervtár. Batthyány család tervrajzai (S 20), n° 190/1-2. Vö. BÉKat T19-20. 165., 168-169.
