Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
290 ,Az JÓ ÉS HŰ szolgákat’ neki fi. 4.”282 A megnevezett négy fő közül Krisanics étekfogó volt, a többi három pedig a continuus viceuraimék közé tartozott.283 A levél- és üzenethordás a korabeli Magyarország rossz közbiztonsága miatt a familiárisi szolgálat nehezebb és veszélyesebb részei közé tartozott. „Gyakrabban az udvart és széllyel való küldöztetést continuálnom kellett,” - emlékezett vissza például saját erdélyi familiárisi szolgálatára Kemény János - „hol tolvajok, csavargók, s néha parasztság, néha téli időn csak farkasok miatt is az ilyen postálkodások közben bizony sokszor szerencsén maradt életem meg.”284 Különösen veszélyes volt háborús időkben útra kelni, és a familiárisok sokszor igyekeztek is kibújni az ilyen feladatok alól. Batthyány Kristóf ezért 1684-ben az oszmánok elleni fölszabadító háború miatt, a „mostani időkhöz képest” úgy rendelkezett, hogy „az útra való küldés renddel fog járni, mind uraimékon, étekfogókon, trombitásokon és síposokon s inasokon [tehát a lóval szolgálókon], úgyhogy akire mikor a szer jün, senki magát ne mentse, hanem készen légyen az elmenetelre”.285 Más időkben azonban inkább az ügy fontossága döntötte el, hogy kinek kellett útra kelnie. 1632. szeptember 23-án például, amikor Batthyány Borbálának Pápán gyorsan doktorra volt szüksége, akkor anyja, Poppel Éva egyik főember szolgáját küldte orvosért Batthyány Ádámhoz: „írn az Sallér Ferkót magát küldtem haza, mert féltem attúl, ha csak valami közönséges katonát küldök, tahát kíméli az lovát, és későre megyen oda.”286 A főember szolgáknak azonban általában nem egyszerű „postálkodás” volt a feladatuk, hanem fontosabb és bonyolultabb megbízatásokkal keltek útra uruk képviseletében. Batthyány Ádámtól ezekhez sokszor még írásos instrukciót is kaptak, mint például Rátki Miklós és Szily István 1635- ben „Bécsben menetelekkor”, amikor különféle adósságokat és vásárlásokat kellett elrendezniük.287 Bécsi bevásárlásokra egyébként Batthyány gyakran küldte familiárisait. Ilyenkor főként ruhaalapanyagok, továbbá ötvösművek, könyvek, írószerek és más minőségi áruk szerepeltek a bevásárlóknak adott instrukciókban.288 282„Németújvári gondviselőknek miben köllessék foglalatoskodni míg Dunántúl járunk”, 1641. ápr. 14.: Inkv pp. 368-369.; MOL P 1322. Instr. n° 126/a. 283BÁFF. 284Kemény: Önéletírás 97 -98. 285MURt 117. n° 6. 286P. É. levele B. Á.-nak, Pápa, 1632. szept. 23.: Poppel Éva levelezése 133. n° 23. 287„Memoriale Ratki Miklósnak és Szili Istvánnak Bécsben menetelekkor”, 1635: MÓL P 1322. Instr. n° 54. 288Ld. pl. ,Memoriale ... Vasdiniei Balázsnak, és Kacsor Jánosnak, hogy Bécsben költeni”, 1648. okt. 31.: MOL P 1322. Instr. n° 247.; Iványi: Könyvkultúra 291. n° 496.
