Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)

IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom

AZ UDVARI TÁRSADALOM

255

németújvári, néha esetleg a dobrai uradalmak falvai adták. A kvártélyozási idő az időjárástól függően hat vagy hét hónapig tartott, a korabeli számítás szerint a Szent Mihály napja (szeptember 29.) és Szent György napja (április 24.) közötti időszakban.60 Május táján a lovak és szolgák a téli kvártélyból „füvellni” mentek, általában a Lapincs mellé, a Radafalva környéki rétekre,61 majd a friss legelőkön felhizlalt lovakat június-július táján nyári kvártélyba küldték, leginkább Körmend környékére, illetve ritkábban a Szalónak és Borostyánkő környéki hegyes vidékre.62

A téli kvártély során a lovakat a jobbágyok látták el abrakkal, a velük lévő szolgák pedig heti pénzt és prebendát kaptak a tiszttartótól.63 1635. október 26-án például Batthyány Ádám a következőképpen igazította el Ferstetics Pál németújvári tiszttartót: „Az udvar népe quartélyát elrendeltük, ki hun legyen, hanem ... az polgároknak hagyja meg Kegyelmed, hogy az szokás szerént adják meg az abrakokat és az szénájokat nekiek, az mint tavaly adtak nekiek holnapszámra”.64 A jobbágyok egy-egy lóra havonta egy szekér szénát és két köböl zabot voltak kötelesek adni. a legényeknek pedig az uradalom fizetett heti 80 dénárt, és kenyeret is onnét kaptak. „Meghattuk az itt való gondviselőnknek, hogy ... ott kinn az uraim szolgáinak lajstrom szerént ... adják ki kenyereket és heti pénzeket” - írta 1641-ben Batthyány Ádám.65 Ez a mennyiség az évek során nem változott, 1635-ben ugyanannyi volt, mint 1655-ben,66 és az egyéb földesúri járadékok mellett

60Vö. Perjés: Hadseregélelmezés 56-58.; Varga J.: Szervitorok 46-47. - Varga J. János szerint a hadnagyságok katonáit is téli szállásra küldték volna, méghozzá a Rába mellékére (Varga J.: Szervitorok 18.). Az általa említett példák azonban nem téli kvártélyra vonatkoznak, hanem olyan esetekre, amikor a csapatok nagyobb portyára indultak. Ilyen esetekben pedig B. A. és tisztjei gondosan megtervezték, hogy a hadsereg fölvonulása során mely csapatrészek mely napokon mely falvakban lesznek éjszakai szálláson.

61 „Az Lapincz mellett kiknek fognak lovai füveltetni”, 1642. máj.: MOL P 1322. Föld. fám. n° 590.; „Radafalvai réteken füvellő lovászoknak mennyi heti pénzt adtam”, 1652. jún. 20.: MOL P 1322. Föld. fám. n° 1081.

62P1. „Az kik az körmendi jószágban lesznek quártélyban”, 1640. júl. 9.: MOL P 1322. Föld. fám. n° 441.; „Az kiknek körmendi tartományban quartélyok leszen”, 1643. jún. 12.: MOL P 1322. Föld. fám. n° 621.; „Udvarunk népe közül az kiknek lovait Szalonokra és Körmendre viszik”, 1653. júl. 15.: MOL P 1322. Föld. fám. n° 1141.; „Udvarunk népe közül az kiknek borostyáni jószágunkban quartélt rendeltönk”, 1654. júl. 22.: MOL P 1322. Föld. fám. n° 1206.

63Instrukció Jobbágyi Jeremiás németújvári tiszttartónak, 1642. máj. 29.: MOL P 1322. Instr. n° 145.

64„Memoriale, mely Fersteticz Pálnak adatott, hogy az [pozsonyi] octávára mentem”, 1635. okt. 26.: Inkv pp. 196-198.; MOL P 1322. Instr. n° 51.

65Memoriale 1641: MOL P 1322. Tiszt. n° 143.

e61635: „egy-egy legénynek minden holnapban d. 80”: „Memoriale mely Fersteticz Pálnak adatott, hogy az [pozsonyi] octávára mentem”, 1635. okt. 26.: Inkv pp. 196-198.;