Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
256 ,Az JÓ ÉS HŰ SZOLGÁKAT' túlságosan terhesnek sem számított, legalábbis Batthyány Ádám szerint, aki a jobbágyok panaszára 1646-ban azt válaszolta, hogy könnyebb falvanként két-három lovat télen kvártélyban tartani, mintsem hogy zászlóstul szállnának oda a katonák, akikre pedig szükség van, hiszen nincsenek olyan békés idó'k, mint apja idejében voltak. „Ha katonákat nem tartunk, kikkel tudunk megoltalmazni a pogány ellenség ellen?” - írta a főúr jobbágyainak.67 Bármennyire is könnyűnek ítélte azonban a földesúr a téli kvártélyozás terheit, a jobbágyok, ha tehették, igyekeztek mentességet szerezni alóla. 1648-ban például a Lapincs melléki falvak kérvényezték sikerrel, hogy a kvártélyozással kíméljék őket.68 Az is előfordult, hogy a falvak pénzben váltották meg a kvártélyt, ami azzal az előnnyel járt, hogy elkerülhették a beszállásolt szolgák túlkapásait.69 Az viszont igaz, hogy a kvártélyozás terhei valóban csekélyek voltak a robotterhek mellett, valamint azokkal a pusztításokkal összehasonlítva, amelyek az 1671. után beszállásolt német katonasággal jártak.70 A familiárisok szolgáinak illetve a jobbágyoknak ez a kényszerű együttléte így is sok összetűzésre adott alkalmat, amit Batthyány Ádám azzal próbált megelőzni, hogy a kvártélyban lakó, illetve a fűre küldött szolgák élére két-három elöljárót rendeltetett. 1643/1644 telén például a Németújváron kvártélyban lakó szolgák élére Sebestyén András és Gyulai Mihály continuus familiárisokat és Zrinyovácz Mihály étekfogót küldte,71 * 1647 tavaszán pedig megparancsolta Francsics Péter udvari hadnagynak, hogy „ha az fűre ki kell vinni az udvari seregnek lovait, előttök levőket” rendeljen, mert „az minemő állapottal legyen eleitűi fogva némelyek miatt az füvellés dolga, nem kevés búsulására” adott okot addig.7 2 MOL P 1322. Instr. n° 51. - 1637: „minden lóra egy hétre fél köböl zab, egy hónapra egy szekér széna, egy legényre heti 20 pénzt [garast?], kenyeret a várból kapnak”: Zimányi: Rohonc-Szalónak 83., 47. jegyzet. - 1655: „Az Uraimék közül az újvári tartományban az kiknek quartélyok lészen hat holnapig, [azoknak] adnak egy lóra egy holnapra szénát sz[ekér] 1. zab cub.[=köböl] 2, egy személyre heti pénz d. 80.”: MOL P 1322. Föld. fám. n° 1243. - A pénzek váltóértékéről: Huszár: Habsburg-házi királyok pénze. 67MOL P 1322. Instr. n° 217. Vö. Zimányi: Rohonc-Szalónak 83.; BÁN: Batthyányuradalmak 49. - Hasonlóan panaszkodtak a kvártélyra 1647-ben is: Varga J.: Szervitorok 51. 68„Memoriallé’, 1648. okt. 8.: MOL P 1322. Instr. n° 246. 69,Az szalónoki tartományban ez alább megírt katonák vették föl pénzzel quartélyokat”, 1651. márc. 30.: MOL P 1322. Föld. fám. n° 1018a. (Francsics Mihály például Farkasfalván hat hónapra 24 forintot kapott a szénáért és 16 forint 80 dénárt a zabért.) 70Ld. Zimányi: Rohonc-Szalónak 72-74. 71„Tapolcsani Jánosnak adtam”, 1643. nov. 17.: MOL P 1322. Instr. n° 176. Vö. PrebkvNú 1643. l2Francsics Péter levele B. Á.-nak, Rohonc, 1647. máj. 7.: MOL P 1314. n° 15433.
