Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
224 ,MlND AZ VÁRAKAT, S MIND AZ TARTOMÁNYIT1 48. kép: A szenteleki kastély. (A szerző felvétele, 2003) egyik fontos átkelőjét védte a oszmánok rablóhadjárataival szemben, ezért 1650-től Körmend minden lakójának hajdúként kellett szolgálnia.430 Amikor a város északkeleti sarkában álló, középkori eredetű vízivár 1605-ben Batthyány Ferenc birtokába került, egyszerű, egytraktusos épület volt, kapuja nyugatra nyílt, és udvarát négy kerek sarokbástya vette körbe. Batthyány Ferenc 1609 és 1611 között újjáépíttette, és egy északi szárnnyal egészítette ki, majd 1619-ben fölépíttette az emeleti palotának helyet adó keleti szárnyat. 1652-ben a vár leégett, ezért Batthyány Ádám 1653 és 1656 között akkori állandó építőmesterével, Carlo dell Torre-val újjáépíttette. Ekkor épült déli szárnya, és így kialakult a zárt, viszonylag szűk, négyszögletű udvar.431 A körmendinél kisebb, de szintén végvárként szolgáló kastély állt a Rába melletti Csákányban is, az egykori strémi uradalom területén. Az uradalmat 1524 és 1545 között szerezte meg Batthyány I. Ferenc, és németújvári uradalmához csatolta. A kastélyt Batthyány II. Ferenc építtette Kanizsa 430Iványi: Körmend 125-128., 149-153.; Zimányi: Hajdúk 294-296.; Tóth I. Gy.: Körmendi uradalom 21-30.; Tóth I. Gy.: Körmend 120. 431Vasi műemlékek 173-177.; Koppány: Középkori kastélyok 169.; Koppány: Körmendi kastély.; Koppány: Körmend 33-37., 40-42.; Koppány: Batthyány Ferenc 104-105.
