Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)

III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete

AZ UDVAR ÉPÍTETT KÖRNYEZETE

225

49. kép: A körmendi vár nyugati oldala.

A XVII. században erről az oldalról nyílt a vár kapuja, a jobb oldali (délnyugati) bástya melletti kaputornyon keresztül, amelyre a szentgrótihoz hasonló ácsolt fahíd vezetett (lásd a 30. képet). A kaputorony, a híd és a vizesárok a kastély barokk felújítása során, 1731-ben tűnt el. (vö. Koppány: Körmend 22., 50.).

(A szerző felvétele, 2005)

oszmán kézre kerülése után, a XVII. század első éveiben. Ekkor egyszerű emeletes épület volt, főhomlokzata közepén komoly, négyemeletnyi kaputoronnyal, amely a németújvári vár tornyára hasonlított.432 Batthyány Ádám 1645 és 1647 között „vízárokkal és palánkkal körölvévén” végvárrá alakítottá át, hogy hajdúk odatelepítésével az „a köröl való darab föld lakosinak securitást adhasson” a törökök ellen,433 majd pedig 1648 és 1653 között építőmesterével, Carlo della Torre-val a kastélyt is átépíttette.434

432Zimányi: Güssing 18-20.; Koppány: Csákánydoroszló 56-58.; LapHung V. 188-189.; Koppány: Batthyány Ferenc 103.; Takó: Csákánydoroszló 59-60.

433Zimányi: Hajdúk 297.

434„Memoriale az újvári tiszttartónak, hogy az gyűlésre készöltem”, 1646. szept. 13.: MOL P 1322. Instr. n° 219/2. „Az újvári tiszttartónak való válaszom, hogy elmentem Posonban”, 1647. márc. 16.: MOL P 1322. Instr. n° 396. „Memoriale”, 1653. júl. 30.: MOL P 1322. Instr. n° 319. f. 103.; Koppány: Batthyány Ádám 551.; Koppány: Torre 341.