Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
AZ UDVAR ÉPÍTETT KÖRNYEZETE 223 Ugyanez nem mondható el a kicsiny szenteleki kastélyról, az udvar szempontjából azonban annak is fontos szerepe volt. Szentelek falu sorsa a XVI. század elején elvált a német új vári uradalomtól, mert Új laky Lőrinc várnagyának, Merczinger Kristófnak adta, majd 1527-ben Batthyány Ferenc is Merczinger utódjának és vejének (lánya férjének), Podagaics (Pogacsics, azontúl Szenteleki) István németújvári várnagynak engedte át. A falu így csak 1581-ben, Podagaics halála után, és akkor is külön királyi adományként került Batthyány Boldizsár birtokába.423 A szenteleki kastélyt tehát föltehetően Podagaics István építtette saját maga számára. A Batthyányaknak rezidenciaként nem volt rá szüksége, Ádámnak azonban tervei voltak vele. 1635 októberében arról értesítette németújvári tiszttartóját, hogy „ha Isten egészségünket adja, tahát az szenteleki udvarházat meg akarjuk csináltatni”,424 és ennek megfelelően a következő év április 25- én meg is állapodott Giovanni Battista Orsolinivel „a szenteleki kastélynak építése felől”.425 Az átépítésre azért volt szükség, hogy az épületet 1636-ban a körülötte levő kerttel és majorsággal együtt feleségének adja.”426 Valószínűleg már Auróra szándékából került sor pár évvel később a kastély újabb átépítésére. 1641 márciusában ugyanis azt írta Batthyány Ádám a rohoncszalónaki tiszttartónak, hogy a szenteleki kastélyt akkor kezdik építeni, ha a szalónaki munkákat befejezik.427 A többszöri átépítések után a kastély egytraktusos, egyemeletes, árkádfolyosós épület lett. A XVIII. századi katonai leírás szerint fal vette körül, „amelyet sarkain bástyaszerű tornyokkal és mellvédekkel láttak el”.42^ Körülötte istálló, pince, kertész- és pintérház, malom, udvarán pedig kétoszlopos galambház állt.429 A Batthyány család történetében később fontos szerepet játszó körmendi kastély a XVII. században elsősorban végvárnak számított. A szentgotthárdi, csákányi, hídvégi, rumi és sárvári kastélyokhoz hasonlóan a Rába 42'!Homma: Stegersbach 36.; Zimányi: Güssing 22. (A két szerző adatai némileg ellentmondóak.) - Szentelek 1581. évi királyi adományozásáról B. Boldizsárnak: OStA HKA HFU Konv. 1681. márc., máj., aug. 424„Memoriale mely Fersteticz Pálnak adatott, hogy az [pozsonyi] octávára mentem”, 1635. okt. 26.: Inkv 196-198.; MOL P 1322. Instr. n° 51. 425Koppány: Batthyány Ádám 546. 426„Memoriale az mi újvári tiszttartónknak Fersteticz Palnak adatot egyrűl-másrúl”, 1636. nov. 21.: Inkv pp. 208-215.; MOL P 1322. Instr. 1636. pp. 127-133. Ld. még: Zimányi: Güssing 315.; Bán: Batthyány-uradalmak 35. - Ld. még a IV/6. fejezetet. 427Memoriale Jobbágyi Dániel rohonc-szalónaki tiszttartónak, 1641. márc. 8.: MOL P 1322. Instr. n° 124. 428„Die östlich der Strasse liegende Castelle ist solid, mit einer Mauer umgeben, die auf den Ecken mit Thürmen als Bastions, und mit Crenaux versehen ist”: MBH col. II. sect. 7. Vö. Homma: Stegersbach 38. - Ld. még: Dehio-Burgenland 294. 429MOL P 1322. Leit. n° 87-93.
