Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
I. "Őstől maradott jók". Udvarok és hagyományok
22 .Őstől maradott jók' mellett ugyanis, annak kiszolgálására mindig létezett háztartás, tehát gazdasági személyzet is, amely az udvar elszállásolására és ellátására szolgált, és a dolog természetéből következően egyben egy nagyobb birtok gazdaságát is irányíthatta. Ezt a sajátos kettősséget mint az udvartartás és háztartás vagy szőkébb és bővebb udvar viszonyát szokták megfogalmazni,35 noha a kettő között lehettek személyi átfedések is, főként a háztartás legfontosabb tisztségvelői révén. Az udvar politikai és társadalmi súlya természetesen sokkal nagyobb volt, de a forrásadottságok a háztartások számára kedvezőbbek: az instrukciók, összeírások, számadások általában inkább erre, a gazdasági ügyekre vonatkoznak, az udvar ilyen módon kevésbé megismerhető.36 A koraújkori magyarországi összeírásokban is megkülönböztették egymástól az udvartartást és a háztartást, tehát az „udvar népét” és az egyes „várak népét”. Lórántffy Zsuzsanna 1652-ben készült konvencióskönyvében például külön fejezeteket alkottak az egyes váruradalmakhoz tartozó személyek, illetve az udvarnál szolgálók konvenciói.37 Batthyány Adám egy 1641-ben készített kimutatása pedig így sorolta föl a famíliához tartozókat: „Az mint felírtam szolgáim rendit, az udvariak s németújváriak, szalónakiak, rohonciak, körmendiek, dobraiak, rakicsányiak s azon kívöl hadnagyim alatt házoknál valók [rendjeit].”38 A Batthyány Adám által említett első csoporthoz, az udvariakhoz elsősorban a dominusz közvetlen szolgálatában álló familiárisok vagy korabeli nevükön az „uraimék” tartoztak, továbbá az ifjak (más néven étekfogók), inasok, deákok, muzsikusok és más szolgák (szakácsok, csatlósok, lovászok, kocsisok, az udvari nemesek szolgái stb.). Az udvaron belül egyfajta fiókudvart alkothatott a dominusz feleségének (vagy esetleg özvegy anyjának) környezete, amely nemesi származású udvarlólányokból (fraucimerekből) és 35Paravicini: Alltag bei Hofe 10. - Megjegyzendő, hogy a szűkebb és bővebb udvar fogalma egészen különböző értelmekben is használatos: Ivan Zolger szerint például a Hof szűkebb értelemben az uralkodócsaládot, tágabb értelemben pedig az őket kiszolgáló és az általuk vezetett közigazgatást irányító személyzetet jelenti (ZOLGER: Hofstaat 304- 305). Aloys Winterling meghatározása szerint viszont a szűkebb udvart a mindennap, állandóan jelenlévők, tehát a háztartáshoz tartozók alkotják, a tágabb udvart pedig azok, akik csak alkalmilag jelennek meg az udvarban (Winterling: Hof 18.; Selzer-Ewert: Ordnungsformen 10-11.). 36Asch: Court and Household 12-18.; Paravicini: Alltag bei Hofe 10., 21-22.; Selzer-Ewert: Ordnungsformen 13. 37„Conventionales officiolatorum, servitorum, aulaeque familiarum ... ad diversas arces, castra et curias .. . pertinentium, aulaeque administrantium”: Szilágyi: Lórántffy 70. 38Föld. fám. n° 548. Vö. Sós: Batthyány család 99-100.
