Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
Az UDVAR ÉPÍTETT KÖRNYEZETE 217 sajtárról is, jelezve, hogy miféle ünnepségek folytak ott. Batthyány Ádám a teremben negyvenhárom réz gyertyatartót helyeztetett el. Az újkori ember ünnepeiben sem akart a nap járásához igazodni.404 Sajnos az 1945 utáni években ez a terem is nyom nélkül elpusztult.405 A rohonci kastély földszintjén eló'sorban az udvari személyzet szállásai és munkahelyei voltak. Köztük volt az „udvarbíró háza”, amelyben azonban valószínűleg nem a tiszttartó (udvarbíró), hanem helyettese, a számtartó lakott, hiszen ezt a helyiséget akkor is így nevezték az inventáriumok (például 1634-ben és 1635-ben), amikor a rohonci uradalomnak nem volt tiszttartója. A rohonci számtartóra tartozott többek között az uradalmi épületek és a vár felügyelete is, így érthető, hogy szállásán olyan tárgyakat lehetett találni, mint ablaktábla-pántokat, a tetőre való bádoggombokat, „csatornához való vas karikákat”, fúrókat, enyvet, sőt 1650-ben két ágyút is.406 407 A számtartó háza mellett, a vár déli szárnyának földszintjén húzódtak végig a vár élelmiszerellátásában oly fontos helyiségek. Itt volt a szakácsok háza, az öreg konyha, a konyhasáfár pincéje, amelyben a vár élelmiszerkészletét tárolták, továbbá a sütők szállása, a sütőház, a lisztesház és a „kenyérosztó ház”, ahol az udvari személyzet kapta meg napi cipófejadagját. A déli szárny földszintjén kapott helyet a „páter”, majd 1637-ben a „páterek”, tehát a rohonci plébánosok szállása is.40' A városnak már 1634 előtt külön horvát és német evangélikus prédikátora volt, és ez a kettősség 404InvRo 1650. 80-89. Vő. Békefi: Vasi várak II. 29.; Dabóczy Dénes: A történeti Vas megye világi enteriőr elemei a romanikától a későreneszánszig. Vasi Honismereti Közlemények 1990. 104. (A helyiséget pontatlanul „a palota ebédlőjének”, illetve „ebédlő palotának” nevezik.) - Talán azonos ezzel az 1651. és 1652. évi leltárakban megnevezett ,kápolna mellet való uram őnagysága auditorium háza” is (MTA MKI LRgy A-I-24. n° 521-522. Iványi Béla kivonata). 405ÖKt XL. 398-405. - A kastély megmaradt stukkós mennyezeteinek nagyobbik része a XVII. század végén készült, mivel Antonio Maderno 1696-ban 200 forintot kapott a körmendi várban végzett munkájáért és a rohonci vár hat termének stukkóiért (Koppány: Művészek 186-187.). Talán ennek a mennyezetnek egy részletét örökítette meg az az 1920-as években készült rohonci fénykép, amelyen a stukkók között geometrikus kertet és magyar viseletbe öltözött férfit ábrázoló festmények láthatók (ÖNB Photosammlung L 24482.). Vö. Frey, Dagobert: Das Burgenland. Wien 1929. 142. kép; ÖKt XL. 402. A XX. századi osztrák szemlélő ezeket „durván festettnek” és „magyaros díszítésűnek” találta (Aull, Otto: Schloß Rechnitz. Burgenland 1929. 142 143.). - Azok a festmények (köztük egy Bacchus életét ábrázoló sorozat), amelyek egy 1750-ben megjelent leírás szerint a rohonci várban láthatók voltak (Bombardi-Terstyansky: Topographia 110.), föltehetően csak a XVIII. században készültek, mivel ugyanezen országleírás 1718. évi kiadása még nem említette őket (Bombardi: Topographia 67-68.). 406InvRo 1634. 626-631.; InvRo 1635. 587-597.; InvRo 1650. 434-441. - A tiszttartó és a számtartó feladatairól: Bán: Batthyány-uradalmak 36-37. 407InvRo 1634. 577-583.; InvRo 1635. 529-535.; InvRo 1637. 455-463.
