Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
218 ,MlND AZ VÁRAKAT, S MIND AZ TARTOMÁNYIT’ azután is megmaradt, hogy Batthyány Ádám helyükbe katolikus papokat helyezett. A katolikus pasztorációt azonban nem segítette, hogy a város plébániatemploma az 1630-as években elpusztult. A plébánosok így az 1670-es évekig, az új templom fölépültéig a várkápolnát használták.408 Még 1674- ben is arra panaszkodtak, hogy „az Oltáriszentséget a várban őrzik. Éjszaka a plébánosok nem tudnak viaticumot vinni [a betegeknek], mert a vár kapuját bezárják.”409 Kezdetben a katolikus plébánosok maguk is a várban laktak, de miután az 1640-es években saját házukba költöztek, szállásukat - amelynek immár „barátok háza” volt a neve - a ferences udvari lelkészek vagy a városban lelkipásztorkodó szombathelyi ferencesek foglalták el.410 A vár 1639-ben fölépült keleti szárnyának földszintjén új istállót is kialakítottak. A lovak nagyobbik részét azonban továbbra is a váron kívül tartották, hiszen csak a „continuus udvar népe” az 1630-as években 120-150, az 1640-es években pedig már 160-220 lóval szolgált. Az új istállót tehát legfeljebb Batthyány saját legféltettebb lovai számára építették. A felügyeletükkel megbízott familiáris, a lovászmester szállása pedig rögtön az istálló mellett kapott helyet, a déli szárny földszintjén, ahol többek között „tábori” és „nyereg tartó székeket” is leltároztak.411 A földszinti boltozatos szobákban kaptak helyet a tárházak is. Az északnyugati bástya alattit az „asszony háza alatti bolt”-nak, a nyugati szárnyon fekvőt „az úr háza alatt való boltnak” vagy „őnagysága tárházának” nevezték az inventáriumok. Bár a rohonci meg sem közelítette a biztonságosabb németújvári tárház gazdagságát, azért Rohoncon is akadtak értékes holmik. Az úr tárházában 1634-ben és 1635-ben olyan tárgyak voltak, mint „egy hebang fán való aranyazott óra, oroszlánnyal egyött” vagy „elephánt óra”, de itt volt Batthyány Ádám tábori felszerelése is: sátor, cövekek, tábori asztal, tábori ágy, tábori szék, vasas ásó, tábori vas kapa, sátornak való vászondarabok. Az asszony háza alatti boltban ezzel szemben fóként az úrnő felügyelete alá tartozó tárgyak voltak: „vízégetni való réz fazék minden hozzá való szerszámával”, „gyermeknek való asztal”, „gyömölcs szárasztani való deszkák”, „pergő rokka”, „cérna tekerő matola”.412 Raktárként használták a házak „héjait”, azaz a padlást is, ahol szintén a legkülönbözőbb tárgyakat tartottak: edényeket, fegyvereket, rossz bútorokat, élelmiszereket, bőröket (utóbbiakat talán tűz esetére, hogy bevizezve 408Koltai: Rohonci templom 387-388. 409Tormássy: Visitation 59. 410InvRo 1650. 317-327.; InvRo 1661. 4uInvRo 1634. 649-656.; InvRo 1635. 615-621.; InvRo 1637. 464-472.; InvRo 1650. 490-499. 412InvRo 1634. 448-526.; InvRo 1635. 444-483., 508-518.
