Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
216 ,MlND AZ VÁRAKAT, S MIND AZ TARTOMÁNYIT’ A kastély déli szárnyában lehetett az „író” ház, ahol talán az udvarhoz tartozó deákok dolgoztak, akik alatta, a déli szárny földszintjén levő szobájukban laktak. Úgy látszik, hogy 1650-re átköltöztek az 1639-ben fölépült új szárny földszintjére, az istálló tájára, de 1661-ben az „új secretaria ház’ talán ismét a deákok háza régi helyén vagy annak közelében volt.399 A familiárisok, az „uraimék” szállásául az 1630-as években Rohoncon két helyiség szolgált. Az egyik, a kisebbik (két ablakkal) - valószínűleg az előkelőbbek számára - az emeleten volt az „öreg palota” mellett. 1661-ben olyan állapotban volt, mintha már nem használták volna: ajtaja, kályhája is rossz volt.400 A másik, „az ebédlő palota alatt való uraimék háza” a földszintről nyílott, az előzőnél nagyobb lehetett (három ablakkal) és egyszerűbb berendezésű (zöld helyett például fekete, majd „paraszt” kemencével).401 Ágyakat csak egy esetben inventáltak: 1637-ben az emeleti uraimék házában öt nyoszolya volt. Ennél azonban több lehetett a lakók száma, főként ha a szolgákat és inasokat is hozzászámítjuk. Igaz, hogy a koraújkori emberek többnyire nem ágyban aludtak, de a hely még így is szűk lehetett az 1640-es évek végéig folyamatosan növekvő számú familiáris számára. Érthető tehát, hogy a rohonci vár 1639-ben elkészült új szárnyának földszintjén három új szoba is az uraimék szállásául szolgált, továbbá ott kapott helyet az étekfogók és a borbélyok háza, valamint a deákok új szállása is.402 A déli szárny közepét a vár legnagyobb és valószínűleg legrégebbi terme, a dongaboltozatos, dísz nélküli „hosszú” vagy „öreg” palota foglalta el, amelyhez az udvar felől egy „két felül följáró” lépcső vezetett föl. Kettő vagy három ajtaja és huszonegyre menő ablaka volt. A berendezés hosszú asztalokból és hozzájuk való székekből állt, amelyeket feltehetően a nagyobb udvari ünnepek idején használtak. 1640/1641-ben kápolnának rendezték be, oltárt, prédikálószéket, padokat és egy nagy aranyozott keresztet hoztak ide.403 Az 1639-ben fölépült keleti szárnyban egy új díszteremmel, az „istálló fölötti palotával” is gazdagodott a rohonci vár. A tizennyolc ablakos, négy ajtós terem berendezését négy pohárszék, kilenc asztal és a hozzá való székek alkották, de gondoskodtak a „muzsikásoknak való kórusról” és borhűtő 3"lnvRo 1634. 252-268., 617-623.; InvRo 1635. 215-220., 580-586.; InvRo 1650. 90-96., 502-506.; InvRo 1660/61. 400InvRo 1634. 134-140.; InvRo 1635. 208-214.; InvRo 1637. 134-140.; InvRo 1661. 46-53. 401 InvRo 1634. 569-576.; InvRo 1635. 522-528.; InvRo 1637. 398-408.; InvRo 1650. 576-582. 402InvRo 1650. 455-479., 502-506. 403DehiO: Österreich 668.; InvRo 1634. 238-244.; InvRo 1635. 203-207.; InvRo 1637. 125-132.; InvRo 1640. 1-5. Kivonat a rohonci vár inventáriumából, 1641. május 17-20.: MTA MKI LRgy A-I-24. 514. Div 1662.
