Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
AZ UDVAR ÉPÍTETT KÖRNYEZETE 215 kekkel". Itt az úron és feleségén kívül csak a legelőkelőbb familiárisok és vendégek kaptak helyet. A Batthyány szolgálatába álló fiatal Bónis Ferenc számára például nagy megtiszteltetés volt 1646-ban, hogy Batthyány Ádám saját asztalához ültette, „főrendéi közé számlálván, véle együtt étetett s itatott.”392 Szintén a palotában volt az uraimék „hosszú paraszt” asztala, két oldalán egy-egy ,bosszú támasztó székkel". Közel 40 familiáris ülhetett mellette, azok, akik nem fértek az úr asztalához.393 Amikor túl sok olyan vendég jött, akinek rangja megkívánta, hogy az úr asztalánál egyen, akkor még egy asztalt fölállítottak az úr asztalaként, és - mint Batthyány Ádám írta konyhasáfárjainak - „palotára két asztalra fogatunk étket. Oda alá is hasonlóképpen annyi húst hozzanak be az uraimék asztalára, amint az rendelés vagyon, hogy oda is egy asztalra többre foghassanak, és jobban elférhessenek hozzája”.394 Külön asztala volt még az udvariak közül a deákoknak, a fraucimereknek, a konyhamesternek (a szakácsokkal), az étekfogóknak, inasoknak, lovászoknak, kocsisoknak a csatlósokkal, a mesterembereknek (szabó, csizmazia, nyeregjártó, lakatjártó) és végül 1654-től a muzsikásoknak is, akik mind saját külön szobájukban étkeztek. A várnéphez tartozók közül a tiszttartónak, a porkoláboknak, a mesterembereknek és némelykor a papoknak volt külön asztala.395 1650-ben a kis uraknak is külön ebédlőjük volt Rohoncon, az északi traktuson.396 A nagy ebédló' palota mellett nyílt a pohárnokok szobája. A pohárnokok ügyeltek a terített asztalok rendjére és főleg a pohárszéken található edényekre. Ezért voltak a szobában olyan dolgok, mint „pohároknak való” ládák, rossz gyertyatartók, „abraszoknak való prés” vagy „bor hüveseteni való réz sajtár”.397 1661-ben a pohárnokházon belül vagy amellett volt egy „bortöltők rekesztése” is, amelyben többek között két pincetokot tartottak.398 Azon túl egy mesterembereknek való szoba (eleinte takácsok, később szabók voltak benne), majd pedig egy vendégház helyezkedett el, még a kastély nyugati traktusán. 392Komáromy: Bónis 378. Ld. még a IV/4. fejezetet. 393InvRo 1634. 306-316.; InvRo 260-266.; InvRo 1637. 195-201.; InvRo 1650. 138-150.; InRo 1661. 250-257.; Benda: Batthyány 194-196. 394„Az szalónaki és rohonczi konyhasáfároknak kiadatott instructiónak a párja”, 1649: MOL P 1322. Instr. n° 271. 3JjBenda: Étkezési szokások 492-494.; Benda: Batthyány 194-196. - A női udvartartás külön étkezőjéről (Tafelstube): Hoppe: Frauenwohnräume 168-171. 396InvRo 1650. 213-218. 397InvRo 1635. 259.; InvRo 1637. 193.; InvRo 1650. 131-134. 398InvRo 1661. 237-238.
