Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
188 ,MlND AZ VÁRAKAT, S MIND AZ TARTOMÁNYIT1 1636-ban. Talán ezért volt errefelé az 1630-as években a németújvári plébános szállása is.268 Valószínűleg az alsó vár nyugati szárnyán helyezkedett el a vár nagy konyhája, a sütőház és talán további műhelyek is. 1641-ben itt volt a familiárisok egyik részének szállása is, a konyha fölötti „uraim hazában”. Az uraimék másik része viszont az alsó vár másik oldalán, a felső kapu fölött lakott. 1651 őszén ott, a „kaputoronyban lévő uraim házában” helyeztek el néhány előkelőbb török rabot is.269 Emellett, valószínűleg már a vár keleti szárnyának emeletén kapott helyet az ifjak (étekfogók) és a deákok szállása, valamint a vendégek öt szobája. Ugyanitt, de talán a földszinten volt 1634-ben a fürdőház, az iskolaház, az új bibliotéka, továbbá a vénasszony és a fonó lányok háza és a patikaház.270 271 272 A fürdőházban 1634-ben két kádat és egy öreg vasfazekat írtak össze.2'1 Utóbbi nyilván a kútból hozott és a kádakba töltendő víz melegítését szolgálta. Ezt a fürdőházat azonban az 1630-as évek építkezései során valószínűleg lebontották vagy más célra (talán vízégetőházzá) alakíthatták át. Ezért 1648 októberében Batthyány azt írta Jobbágyi Jeremiásnak, hogy jó volna megkezdeni „az várban való fördőház építést is”.2'2 Ez meg is történt, de a kőműves pallér szerette volna, hogy Batthyány „maga látnája annak állapatját”, és ő döntené el, hogy valóban úgy építsék-e, „az mint az abriszt csinálta”.273 A fürdőház valószínűleg nem csak az úr és családja szükségére épült, hanem engedélyével mások is használhatták. Rákóczi László például följegyezte naplójába, hogy „mentem firedőházba vacsora után, s megfiredvén, szolgáimban is megfireztettem”.274 Németúj váron a városban is volt fürdőház, és az uradalom fürdőst alkalmazott, aki föltehetően orvoslással is foglalkozott.275 Az 1620-as 268InvNú 1634.; InvNú 1641. „Az németújvári várban aminemő és mennyi lakatjártó munka kívántatik (ajtók jegyzéke), 1636/37: MOL P 1322. Épít. f. 59. Ruprecht Rosenberg megállapodása a németúivári kőfaragómunkáról, 1640. nov. 9.: Koppány: Megállapodások 157-158. n° 9. 269TÓth: Török rabok 143. 270InvNú 1634.; InvNú 1641. Ld. még: „Az ifjak szállása és az uraimék házai mind készen vannak, azon kívül deákok szállása is készen vagyon”: Tapolcsányi János deák levele B. Á-nak, Németújvár, 1643. dec. 8.: MOL P 1314. n° 48430. 271 InvNú 1634. 272„Memoriale” 1648. okt. 8.: MOL P 1322. Instr. n° 246. 273„Az minemő memóriáiét magam számára csináltam”, 1648. okt. 8.: MOL P 1322. Instr. n° 246.; Memoriale a németújvári tiszttartónak, é. n.: MOL P 1322. Tiszt. n° 170. 274RákÓCZI L.: Napló 99. Vö. Várkonyi Gábor. Hévizek és fürdők a 17. századi Magyarországon. In: Európa híres kertje. Történeti ökológiai tanulmányok Magyarországról. Szerk. R. Várkonyi Ágnes-Kósa László-Várkonyi Gábor. Bp. 1993. 105-121.: 106.
